Kezdőlap

 

Heves zivatarokkal tarkított augusztus Vas megyében 2020-ban

Bevezetés:
A 2020-as nyári konvektív szezon meglehetősen "nehézkesen" indult, mivel májusban a gyakran hűvös, csapadékos és szeles idő miatt mindössze 2-3 zivataros nap fordult elő Vas megyében, és június első fele is hasonló számokat produkált. Június második felében már többször dördült meg az ég, így a hónapban végül az átlagos körül alakult a zivataros napok száma. Júliusban azonban az 1-jén este érkező, aktív villámtevékenységgel járó osztrák zivatarrendszert követően 20-áig kellett várni az újabb zivataros napra, pedig a hónap első felében 4-5 naponta követték egymást a hidegfrontok. Ennek oka az volt, hogy ezek átvonulását az alacsonyabb légrétegekben rendre korán betörő és stabilizáló északi szél kísérte, így csapadékot csak eső, zápor formájában okoztak. 20-ától a hónap végéig azonban több napon is előfordult zivatar, így júliusban megint csak az átlagosnak megfelelő számú napon lehetett mennydörgést hallani. Augusztus eleje átmenetileg csendesebb időt hozott, a hónap közepén azonban gyakran, szinte minden nap kialakultak zivatarok, és két napon a hónap végén is. Ezzel az utolsó nyári hónap lett a legviharosabb az évben, általában 10-11 körüli zivataros nappal, ami az átlagos közel kétszerese. A zivatarok között pedig ekkor már hevesek is akadtak, károkozó széllel és jégveréssel.

Sekély ciklon zivatardömpinggel:
A hónap közepi zivatarosabb időjárásért egy tőlünk északra elhelyezkedő, tartós anticiklon déli oldalának "préselődő" több-középpontú sekély ciklonrendszer volt felelős, mely több napig Közép-Európa és a Balkán-félsziget térségében helyezkedett el, hatására pedig meleg, nedves és labilis légtömeg töltötte ki a Kárpát-medencét is. Vas megyében 11-én fordultak elő először zivatarok, egy észak felől közeledő gyenge, érintőleges hidegfront előtt. A front hatására másnap átmenetileg szárazabb levegő szivárgott be fölénk északról, de 13-án már a sekély ciklonális mező egy Németország felett elhelyezkedő tagja vette át az irányítást, melynek köszönhetően délnyugat felől visszatért a nedvesebb, labilisabb légtömeg. Ekkor közepes mértékű szélnyírás is rendelkezésre állt, így a délután második felében Ausztria déli és Szlovénia északi része felett egy zivatarrendszer épült ki, mely kora este érte el Vas megyét. Ebből leginkább a megye déli fele profitált, ott több helyen jelentős, 15-30 mm csapadék hullott, és aktív villámtevékenység, valamint erős, helyenként viharos széllökések is kísérték a zivatarokat. A megye északi felén jóval visszafogottabb volt a villámlás-dörgés, illetve a csapadék is.


A peremfelhős zivatarrendszer aktív villámtevékenységgel közelítette meg Egyházasrádócot...


... és az átvonulása alatt is gyakran villámlott (beszámoló további fotókkal itt)

A következő napokban ez a sekély ciklon átvonult az ország felett, majd egy újabb közelített meg bennünket nyugatról. Ennek köszönhetően 17-éig minden nap előfordultak zivatarok a megyében. 14-én, 15-én és 17-ére virradó éjszaka a legyengülő áramlás és szélnyírás miatt lassabb mozgású és rövidebb életű, kisebb területet érintő gócok voltak jellemzőek. 17-én napközben viszont az újabb sekély ciklon előoldalán ismét nagyobb lett a szélnyírás, ami lehetőséget adott szervetettebb konvekció kialakulásához. A ciklonhoz egy hidegfront jellegű konvergencia-zóna is kapcsolódott, és e mentén tőlünk északra már kora délután vonalba rendeződött zivatarok jöttek létre, néhány lokális zivatar pedig Vas megye keleti részén is kialakult. Az összeáramlási vonal ezt követően kissé gyengült, de a délután közepén Vas megye északkeleti részén és Burgenlandban újabb, intenzív zivatarok keletkeztek rajta, melyek összekacsolódva később egy kiterjedt vonalas rendszerré álltak össze, ami délkelet felé mozogva érintette a megye legnagyobb részét. Útját több helyen felhőszakadás kísérte, rövid idő alatt 30-40 mm csapadékot eredményezve. A vonal kialakulásakor Szombathely térségét egy heves zivatar is elérte Burgenlandból, mely 90 km/h körüli széllökéseket produkált, a megyeszékhely meteorológiai állomásán a legerősebb széllökés elérte a 96 km/h-t. Emellett a városban és attól nyugatra jégeső is előfordult, a határ mentén a heves kategóriát elérő 2 cm körüli mérettel. A szél és a hirtelen lehulló kiadós csapadék több helyen okozott károkat a megyében, de a nyugati határszélen a jégeső miatt is voltak káresemények. A szél többnyire fákat tört és döntött ki, de néhol tetőket is megbontott, míg a víz pincékbe folyt be, utakat öntött el.


A konvergencia-zóna mentén és előtte a megye keleti részén kialakuló kora délutáni zivatarok Egyházasrádócról fotózva


A Szombathelyre és térségére lecsapó heves zivatar Egyházasrádócról nézve (beszámoló további fotókkal itt)

A következő napokban a sekély ciklon, illetve az egész ciklonrendszer eltávolodott kelet felé, és nyugat felől egy anticiklon helyeződött fölénk. Ennek köszönhetően egyre szárazabb levegő áramlott a térségbe, így a ciklon hátoldalán 18-án és 19-én már csak egy-két helyen fordult elő zivatar a megyében.

Szupercellás szezonzáró:
Ezt követően augusztus 28-áig nagyrészt anticiklonális hatások alakították az időjárást, egyedül egy 22-én átvonuló gyenge hidegfront okozott zivatarokat a megye nyugati részén. 28-án azonban egy tőlünk nyugatra örvénylő ciklon előoldalára kerültünk, melynek hidegfrontja az Alpok térségében behullámzott, és két peremciklon is kialakult rajta. Az első 28-án a hegység déli peremén jött létre, és 29-én kissé megerősödve megindult északkelet felé. A hidegfront talaj közeli része 29-ére virradóan elérte Vas megyét északnyugatról, de az erősödő és közeledő peremciklonnak köszönhetően ez napközben megrekedt, és kissé visszahullámzott. A front mentén Ausztriában és Szlovéniában már a délelőtti órákban is előfordultak zivatarok, délután pedig a két ország határvidékén intenzívebb gócok alakultak ki. Ezek közül az egyik 3 óra előtt szupercellává fejlődött, és északkelet felé kanyarodva Vas megye északnyugati része felé vette az irányt. Útja során újabb, kisebb zivatarok is kipattantak a környezetében, melyeket többnyire "bekebelezett", az egyik izoláltabb góc azonban tőle délre szintén szupercellává alakult, és a határ előtt 5 óra után összekapcsolódott az eredeti cellával. A két góc szorosan egymás mellett, de egy ideig elkülönült központtal (mezociklonnal) rendelkezve vonult tovább, az északabbi Szombathelytől északra, a másik a város érintésével. Végül Győrtől délnyugatra 7 órára teljesen összeolvadt a két szupercella, és egy igen látványos struktúrával rendelkező, nagy csapadékot produkáló (HP) szupercellaként hagyta el az országot. Érdekességként megemlítendő, hogy a forgó zivatar ezt követően is tartósan életben maradt, és végül csak éjjel 1 óra után oszlott fel a szlovák-lengyel határvidék térségében, tehát több, mint 10 órás élettartammal rendelkezett. Mindkét szupercellát intenzív, bár a viszonylag gyors haladásuk miatt összességében nem nagy mennyiségű csapadék és erős vagy viharos széllökések kísérték, néhol 70-80 km/h körüli lökések is előfordultak. Szél miatti károkról azonban nem érkezett jelentés, nem úgy a jég miatt. A gócokból ugyanis nagy méretű, több helyen 2-4 cm-es, de helyenként az 5-6 cm-es átmérőt is elérő jégszemek hullottak, melyek főként autókban, ablakokban és a növényzetben okoztak kárt.


Az északabbi szupercella Szombathelytől északra



A délebbi szupercella érkezése Szombathelyre (beszámoló további fotókkal itt)

A peremciklon hidegfrontja 30-án vonult át felettünk, és ez már több helyen okozott záporokat, zivatarokat a megyében, de a cellák gyors mozgása miatt jelentősebb csapadék csak kevés helyen hullott. A fronton Bosznia felett egy újabb peremciklon képződött ezen a napon, ami másnap északkelet felé elmozdulva hazánk felett vonult át. Az ország középső és keleti részén még sokfelé zivatarok kísérték a ciklont, de Vas megyében már csak tartós esőt produkált, igaz, azt megyeszerte kiadós, 20-25 mm körüli mennyiségben.

Hőmérsékleti viszonyok:
A nyári szezon zivataros napjainak eloszlásához jelenős mértékben hozzájárult a hőmérséklet - utóbbi években szokatlan - menete is. Május az átlagosnál hűvösebb idővel telt, még a 25 fokot is csupán 3-4 napon közelítette meg vagy érte el a csúcshőmérséklet, és a hidegfrontok érkezésekor általában nem állt fenn elég labilitás zivatar kialakulásához. Június már ugyan kissé melegebb időt, és a már a bevezetőben írtak szerint egyben több zivatart is hozott, de így is a hónap több, mint  felében alakult 25 fok alatt a csúcsérték. Tartósabban meleg, nyári idő a hónap végétől köszöntött be, amit július közepén szakított meg egy hosszabb hűvös periódus, míg az elején néhány naponta érkeztek a már említett zivatarok nélküli hidegfrontok. Július utolsó harmadától azonban kiegyenlítetten meleg időszak következett, mely egész augusztusban kitartott, és mivel ekkor többször sekély ciklonok, magassági hidegörvények alakították időjárásunkat, a meleg fülledt, párás idővel is társult, ami gyakrabban eredményezett zivatarokat.

Hőmérsékletileg a nyár legnagyobb különlegességét a tartós és erőteljes hőhullámok szinte teljes elmaradása adta. Egyedül július végétől augusztus legelejéig, illetve augusztus 10-e körül fordult elő olyan időszak, amikor 5-7 napon keresztül sorozatban elérte vagy meghaladta a csúcsérték a 30 fokot, de ekkor sem volt melegebb 32-34 foknál. A három nyári hónap közül a június középhőmérséklete kevéssel az átlagos felett, míg a júliusé az átlagos körül alakult, az augusztus viszont a már tartósan fennálló nyári idő - a hónap nagy részében 25 fok feletti maximumok és 15 fok körüli vagy néhány fokkal a feletti minimumok - miatt kb. 2 fokos pozitív anomáliával zárt. Az egyes hónapok kiegyenlítettségét a maximumok terén jól mutatta, hogy például a szombathelyi meteorológiai állomáson júniusban 32,0 fok, júliusban 32,7 fok, augusztusban pedig 32,3 fok volt a havi csúcsérték, míg Egyházasrádócon mindhárom hónapban 32,1 fokkal tetőzött a hőmérséklet. Hasonlóan alacsony nyári maximumokra legutóbb 2014-ben és 2008-ban volt példa (Szombathelyen mindkét évben 33,0 fok volt a csúcsérték), ám míg a 2014-es nyári időszakot májustól augusztusig - június kivételével -  inkább ciklonok okozta kiadósabb esők és időszakos erősebb lehűlések jellemezték minden hónapban csupán átlag körüli zivataros nappal, addig 2008-ban különösen a június és az augusztus a mostani augusztushoz hasonló tartósan fülledt és meleg, de tartós hőségtől mentes időt produkált, gyakori zivatarokkal.

Írta és a fényképeket készítette: Hérincs Dávid