Kezdőlap

 

Egy késői és egy korai (szub)trópusi ciklon 2015 májusában

2015 májusának elején két érdekes ciklon is kifejlődött a trópusi óceánok felett. Ezek közül a második a 2015-ös észak-atlanti hurrikánszezon első névvel ellátott rendszere, az Ana ciklon volt, mely szubtrópusi viharként keletkezett, de később trópusi viharrá alakult. A másik, időben néhány nappal korábbi képződmény éppen az amerikai kontinens ellentétes oldalán, a Csendes-óceán délkeleti része felett fejlődött ki, néhány 100 km-re Chile partjaitól. Ezt hivatalosan nem nyilvánították sem szubtrópusi, sem trópusi ciklonná, ugyanakkor a műholdképek és szélmérések alapján egyértelműen beletartozott legalább az előbbi kategóriába. Tekintve, hogy ez a ciklon a déli féltekén alakult ki, ahol májusban már a végéhez közeledik a trópusi ciklonok szezonja, későinek tekinthető. Ezzel szemben Ana az Atlanti-óceánon közel egy hónappal megelőzte a hivatalos szezonkezdést (június 1).

Névtelen szubtrópusi/trópusi vihar a Csendes-óceán délkeleti részén

Április utolsó napjaiban egy sekély mérsékelt övi ciklon alakult ki az óceán délkeleti részén, mely a következő napokban helyzetét alig változtatva, 23-24 fokos tengervíz felett elhelyezkedve fokozatosan megerősödött, és egyre inkább szubtrópusi karakterisztikát öltött. 30-án a központjában már határozott és szervezett zivatarképződés zajlott, noha a ciklon keleti oldalán még jól beazonosítható volt annak hosszan elnyúló hidegfrontja. Május 1-jére azonban ez legyengült, illetve megkezdődött a leszakadása a ciklonról. Ekkor a központ közelében is gyengült kissé a konvekció, viszont a megmaradt zivatarfelhőzet elkezdett spirálisan felcsavarodni a központ körül.

2015.04.30. 2015.05.01.

A folyamat 2-án érte el csúcspontját, amikor szinte teljesen körülölelték a zivatarfelhők a ciklon központját, egy szemszerű képződményt létrehozva. Ekkor a ciklon már egyértelműen szubtrópusi, sőt egyre inkább trópusi jelleggel rendelkezett. A ciklon felett határozott magassági szétáramlás is kialakult, mely létrehozta a jellegzetes, tépett szélű fátyolfelhőzetet, különösen a ciklon nyugati és északi oldalán. A szervezettség, illetve a műholdas szélmérések alapján feltételezhető, hogy a ciklon ekkor volt a legerősebb, 45-50 csomós (85-95 km/h-s) szélsebességgel. 3-ára a ciklon már gyengülni kezdett, de a keleti és északi oldalán még tartós zivatarképződés zajlott. A konvektív tömbök pedig még közelebb helyezkedtek el a központhoz, így valószínűsíthető, hogy ekkorra teljes mértékben trópusi ciklonná alakult a rendszer. Ezt megerősítik a ciklon erősségét feltehetőleg legpontosabban analizáló és előrejelző UKMO modell ciklonfázis diagramjai is, melyek 2-án és 3-án szimmetrikus és viszonylag mély (erős) meleg magot mutatnak, mely a trópusi ciklonokra jellemző: Link, Link 4-ére virradóan a ciklon észak felé fordult, és ezzel kissé melegebb víz fölé ért. A térségben elhelyezkedő, sokkal szárazabb levegő miatt azonban nem tudott erősödni, sőt teljesen megszűnt benne a zivatarképződés. Végül másnap az alacsonyszintű maradványfelhőzet is feloszlott.

2015.05.02. 2015.05.03.

A ciklon átalakulási folyamata jól végigkövethető volt a műholdas szélmérések alapján is. Május 1-jén a trópusi viharnak megfelelő, 35 csomónál (65 km/h-nál) nagyobb szélsebességeket jelölő barna, lila szélzászlók még viszonylag távol helyezkedtek el a ciklon központjától, illetve az erősebb, piros szélzászlóval jelölt szelek zónája is messze kiterjedt, különösen a déli oldalon. Mindezek a szubtrópusi ciklonok jellegzetességei. 3-án azonban már sokkal szűkebb lett az erősebb szelek zónája, míg a legnagyobb szélsebességek közvetlenül a központ mellett jelentkeztek, mely arra utal, hogy a ciklon teljes mértékben trópusivá alakult. 2-án csak a ciklon nyugati oldaláról voltak elérhetőek mérések, de - ahogy korábban már említésre került - itt néhány 50 csomós (95 km/h-s) szélzászló is megjelent.

Annak, hogy a ciklon hivatalosan nem lett besorolva, feltehetőleg az az oka, hogy a Csendes-óceán délkeleti területe, ahol kialakult, egyetlen trópusi ciklon figyelő szervezetnek sem tartozik a "fennhatósága alá": Link. Hozzá legközelebb a Csendes-óceán déli és délnyugati részét monitorozó Fiji Meteorológiai Szolgálat alegysége (RSMC Nadi), valamint a Csendes-óceán északkeleti részét monitorozó amerikai Nemzeti Hurrikánközpont helyezkedik el, így ezen szervezetek sorolhatták volna be a rendszert. Tekintve, hogy a térség legnagyobb részén túl hideg a tengervíz és általában a légköri feltételek sem kedvezőek, igen ritkán alakulhatnak ki szubtrópusi vagy trópusi ciklonok. Ha a múltban esetleg ki is alakultak hasonló képződmények, biztosan nem voltak hivatalosan besorolva, hiszen erről tanúskodik a globális trópusi ciklon térkép is: Link.

Ana szubtrópusi/trópusi vihar

Amint a csendes-óceáni ciklon feloszlott, az Atlanti-óceánon, a Bahama-szigetek térségében egy sekély ciklon alakult ki, melyhez egy korábbi hidegfrontból hátramaradt zivatarrendszer kapcsolódott. A lassan észak felé haladó ciklon kezdetben mérsékelt övi jelleget mutatott, 6-án a központjában egy kisebb okklúziós, és attól hosszan délre elnyúlva egy hidegfront jellegű felhőzettel, bár határozott frontális struktúra nem alakult ki benne. A magasban ugyanakkor szintén ciklonális áramlás kapcsolódott hozzá. 7-én a ciklon már önálló és határozott, egyre szimmetrikusabb áramlási rendszert alakított ki, és főként az északnyugati oldalán tartós zivatarképződés zajlott.

2015.05.06. 2015.05.07.

8-ára virradóan tovább folytatódott a ciklon erősödése és szerveződése, aminek következtében éjjel 40 csomós (75 km/h-s) szélsebességgel és 1004 hPa-os központi légnyomással, Ana néven szubtrópusi ciklonná minősítették. Ekkor, illetve 8-án a nap első felében csak a déli oldalán volt tartós és szervezett zivatarképződés, de ez a nap második felében áttevődött a ciklon keleti, majd északi felére. A zivatarfelhőzet azonban még viszonylag távol helyezkedett el a központtól, mely körszimmetrikus alacsonyszintű felhőörvényként a műholdképeken is jól megfigyelhető volt. A magasban pedig továbbra is ciklonális áramlás volt Ana felett, bár a zivatarfelhőzet környezetében már divergens területek is kialakultak. Ez a magassági divergencia 9-ére virradóan végül a ciklon teljes területére kiterjedt, és ekkorra a zivatarok is közelebb kerültek a központhoz. Ennek köszönhetően Ana-t átminősítették trópusi viharrá. A rendszer ezzel együtt erősödött is, és 9-én hajnalban elérte legnagyobb intenzitását 50 csomós (95 km/h-s) szélsebességgel és 998 hPa-os központi légnyomással. Ezt követően napközben a szélsebesség még nem változott, de a légnyomás már kissé emelkedett. Mindemellett a konvekció kissé szervezettebb lett, és délután a zivatarfelhőzet teljesen körülölelte a központot.

2015.05.08. 2015.05.09.

10-ére virradóan Ana megközelítette Dél-Karolina keleti partjait, és az ottani hűvösebb víz felett tovább vesztett erejéből. A szárazföldet azonban még gyenge trópusi viharként érte el kora hajnalban. Itt folytatódott a gyengülése, aminek következtében napközben visszafokozták trópusi depresszióvá. Lassú mozgása révén viszont Ana viszonylag sokáig a víz közelében maradt, így még egész nap meg tudta őrizni szervezett struktúráját. A határozott, központi zivatarfelhőzetbe a víz felől időszakosan még újabb spirális zivatarkarok is belefejlődtek. 11-én a szárazföld felett haladva, és egyre jobban eltávolodva az óceántól Ana végül fokozatosan elvesztette trópusi karakterisztikáját, így poszttrópusi ciklonná minősítették.

2015.05.10.

Műholdkép-animáció az Ana ciklonról (480p-s minőségben érdemes nézni):

Megjegyzés: Mivel a ciklonok közül az első a déli, míg a második az északi féltekén alakult ki, eltérő forgásiránnyal rendelkeztek, mely jól megfigyelhető a műholdképeken is.

Az adatok forrása: National Hurricane Center (NHC)

Műholdképek: NASA, NOAA

A feltüntetett szélsebesség értékek a Saffir-Simpson hurrikánskálára épülve 1 perces átlagok. A szélsebesség és légnyomás adatok a szezon végi hivatalos jelentés során még változhatnak, így a cikk a későbbiekben szükségszerűen frissülhet.