Kezdőlap

 

A Tünde trópusi jellegű mediterrán ciklon komplex elemzése

Bevezetés:
A mediterrán ciklonok leggyakrabban a hagyományos mérsékelt övi ciklonokhoz hasonlóan frontokkal rendelkező, hideg magvú képződmények. Az ezen magassági hideg légtömeghez képest egész évben jóval melegebb tenger azonban a mediterrán ciklonokban rendre kedvező feltételeket teremt jelentős konvekció kialakulásához. Emellett a vízhőmérséklet a késő nyári, őszi időszakban nagy területen eléri a 23-26 °C-ot, mely a hőmérséklet-különbségből eredő instabilitás mellett önmagában is energiaforrás a látens hő révén. Ez pedig különösen ősszel, amikor már megnövekszik a mediterrán ciklonok gyakorisága, lehetőséget teremt, hogy az Atlanti-óceán szubtrópusi övezetében tapasztaltakhoz hasonlóan néhány mediterrán ciklon átalakuljon szubtrópusi vagy trópusi ciklonná, legalább részlegesen. Ehhez már 21-22 °C-os vízhőmérséklet is elegendő, de szükséges, hogy maga a ciklon sokáig maradjon viszonylag nagy nyílt vízfelület felett. Ilyen volt a 2015. szeptember 30-án kialakult Tünde ciklon is, melynek különlegességét az adta, hogy már a kezdetektől trópusi jelleget produkált.

A Tünde ciklon általános leírása műholdas- és radarmérések alapján:
A ciklonnak már a kifejlődési körülményei is meglehetősen érdekesnek bizonyultak, a műholdképek alapján ugyanis részleges kapcsolat volt közte és a korábbi atlanti-óceáni Ida trópusi vihar között. Ida az óceán középső részén szeptember 24-én kapcsolatba került egy magassági ciklonnal, mely középmagas- és magas szinten jelentős nedvességet szívott magába a trópusi ciklonból. A magassági ciklon a következő napokban kelet, majd északkelet felé mozdult el, míg Ida északnyugat felé indult meg. Így az előbbi légköri képződmény számára megszűnt a nedvesség-utánpótlás, de a felhőzetét még hosszan fenntartotta, a Szahara északnyugati része felett áthaladva is (1. ábra).


1. ábra - Az Ida trópusi vihar, illetve a vele kölcsönható, majd a Földközi-tenger felé meginduló magassági ciklon (piros kör) [1]

Ennek a magassági ciklonnak, illetve a vele szállítódott trópusi eredetű légtömegnek jelentős szerepe volt Tünde kialakulásában és további életében. A mediterrán ciklon kifejlődése ugyanis nem a hagyományos módon, a tenger fölé betörő hideg levegő révén zajlott, hanem a tenger fölé helyeződő meleg, nedves légtömegből keletkezett, és nem kapcsolódtak hozzá jól meghatározható frontok. Ellenben a központjában egy igen nagy kiterjedésű, jól szervezett és hosszú életű zivatarrendszer keletkezett (2. ábra).


2. ábra - A Tünde ciklon szeptember 30-án 07:00 UTC-kor, amint egy jól fejlett, a trópusi ciklonokra emlékeztető zivatartömb alakult ki a központjában [2]

Az éjszakai órákban a ciklon egyfajta kettős (szubtrópusi jellegű) szerkezetet vett föl: a keleti oldalán kialakult egy hidegfront-szerű felhőkar zivatarokkal, bár határozott hidegadvekció a mérések alapján nem jelent meg, míg a központjában továbbra is szervezett zivatarképződés zajlott. A kezdeti nagy kiterjedésű zivatartömb ugyan estére gyengült, de a friss zivatarok a ciklon erősödésével egyre inkább körülölelték annak központját, mely nem csak a műholdképen, hanem a radarképeken is megfigyelhető volt (3. ábra). Ráadásul Tünde ebben az időben kölcsönhatásba lépett egy tőle északnyugatra elhelyezkedő magassági hidegcseppel, aminek következtében határozott magassági szétáramlást alakított ki a központja körül.


3. ábra - A Tünde ciklon szeptember 30-án este, amint a zivatarfelhőzet spirálisan felcsavarodott a központja körül
(műholdkép: 21:15 UTC, radarkép: 20:10 UTC) [2], [3]

Egy átmeneti gyengülést követően Tünde október 1-jén a hajnali óráktól ismét egyre erősebb és szervezettebb lett. Délutánra a határozott zivatarképződés teljesen körbevette a központot, és rövid időre még egy szemszerű képződmény is kialakult. Ez a radarképeken is megfigyelhető volt a partot érés előtt, bár teljesen zárt szem nem jött létre (4. ábra). A ciklon kettős struktúrája ugyanakkor megmaradt, bár a keleti oldalán található zivataros csapadéksáv ekkorra gyengült, inkább konvergencia-vonal jellegűvé vált. A ciklonnal kölcsönható hidegcsepp miatt pedig továbbra is határozott magassági szétáramlás volt jelen, különösen az északnyugati oldalon.


4. ábra - A Tünde ciklon október 1-jén szardíniai partot érése előtt, amikor szemszerű képződményt alakított ki a központjában
(műholdkép: 14:00 UTC, radarkép: 14:49 UTC) [4], [5]

Tünde késő délután, negyed 6 körül partot ért Szardínián, Guspini közelében. A ciklon ezt követően még viszonylag hosszú ideig megtartotta szervezett struktúráját jól fejlett, spirális belső maggal, noha a központjában lévő csapadék erőssége kissé csökkent (5. ábra). A sziget keleti felén ugyanakkor, ahogy már az előző ábrán is láthat volt, a délkeleti áramlás torlasztó hatása miatt erős zivatargócok voltak jelen több órán keresztül. Végül este 10 óra után Tünde elhagyta Szardíniát, és a Tirrén-tenger felett északkelet, majd észak felé fordult.


5. ábra - A Tünde ciklon október 1-jén Szardínia felett, még mindig szervezett struktúrával
(műholdkép: 16:00 UTC, radarkép: 16:49 UTC) [4], [5]

Éjszaka ugyanakkor egyre kedvezőtlenebbé váltak a légköri feltételek, mivel az Ibériai-félsziget felett elhelyezkedő magassági hidegörvény délkelet felé egy nyúlványt fejlesztett, amely egyre erősebb délkeleties irányú magassági szelet, ez által pedig nagy szélnyírást idézett elő Tünde környezetében. Így hiába jutott ki ismét a tenger fölé, már nem tudott újból szervezetté válni, az erejét viszont még tudta kissé növelni. Ennek oka feltehetőleg az lehetett, hogy a ciklon "beszorult" Korzika és Olaszország közé, így a nyomási gradiense egyre kisebb területre koncentrálódott, illetve maga a partvonal is elősegítette a szélerősödést (erről bővebben a műholdas széladatoknál). A nagy szélnyírást mutatta, hogy a zivatartömbök felhőzete nyugatias irányba sodródott el (6. ábra). Ekkor Korzika keleti felén hullott igen jelentős csapadék, a hegyvidék itt is jelentős torlasztó hatást idézett elő. 2-án délelőtt Korzika északi partját érintve végül teljesen elvesztette a szervezettségét a ciklon, és a nap legvégére fel is oszlott.


6. ábra - A Tünde ciklon október 2-án Korzika partjainál, már szervezetlenebbé válva
(műholdkép: 07:00 UTC, radarkép: 06:15 UTC) [4], [6]

A Tünde ciklon áttekintése a hozzá kapcsolódó mért adatok alapján:
Mivel Tünde több szigetet is érintett útja során, a mérési adatok alapján jól becsülhető volt az erőssége. A fejezet végén szereplő 1. táblázat válogatott szél- és légnyomásadatokat, míg a 2táblázat néhány napi és összesített csapadékadatot tartalmaz.

Bár a ciklon 28-án és 29-én még nem alakult ki, a Földközi-tengeren előforduló zivatarokból néhol már ekkor is jelentős mennyiségű csapadék hullott. A 29-ei csapadékadatok ugyanakkor már részben a ciklonhoz köthetőek, hiszen az 30-ára virradó éjszaka jött létre, és reggel 06:00 UTC-ig a zivatarrendszere már elérte a Baleár-szigeteket. Tünde 30-án napközben fokozatosan megerősödött. A hozzá kapcsolódó csapadékrendszerekből a középső és keleti szigeteken ezen a napon kiadós eső esett, a magasabban fekvő területeken 50 mm feletti csapadékösszegek is előfordultak. A ciklon erősödését jól mutatták a légnyomás adatok is, hiszen míg a nap első felében még 1010 hPa körüli értékeket mértek a szigeteken, addig késő este a legkeletebbi szigeten, Menorca / Mehon településen már 1006,5 hPa-ig süllyedt a nyomás. Szintén itt mértek először trópusi viharnak megfelelő, 63 km/h feletti átlagos szélsebességet* is. A legerősebb (helyi idő szerint) kevéssel éjfél után volt a szél, ekkor az átlagszél erőssége elérte a 74 km/h-t, amihez 115 km/h-s maximális széllökés társult.

*Megjegyzés: A Saffir-Simpson hurrikánskála 1 perces átlagszélre (v1min) épül, míg a szinoptikus állomásokon 10 perces átlagszelet (v10min) mérnek. Az utóbbiból átlagosan az alábbi szorzóval kapható meg az 1 perces átlagszél: v1min = 1,10 × v10min

Október 1-jén Tünde fokozatosan megközelítette Szardíniát. Bár a mérések alapján a szélerősség nem változott benne számottevően, a légnyomás tovább süllyedt a központjában. A partot érés idején a legközelebbi, de nem közvetlenül a tengerparton fekvő település, Guspini 1000,6 hPa-os órás légnyomás-minimumot jelentett, míg az elérhető 10 perces adatok között 1000,2 hPa volt a legalacsonyabb érték, mindezek 30-50 km/h-s átlagszél mellett. Így a ciklonközpontban a partot érés idején kevéssel 1000 hPa alatt lehetett a tényleges nyomásminimum. A ciklon trópusi jellegét jól mutatta, hogy a központi magban jelentős nyomási gradiens alakult ki, ugyanis az említett minimummal egy időben a Szardínia északi és déli részén fekvő állomások (Capo Caccia, Capoterra) 1008-1010 hPa-os légnyomást mértek, míg a Guspini-től nem messze fekvő Oristano-ban kevéssel 1004 hPa alatti nyomásminimum volt (7. ábra). Tünde a szigeten áthaladva kissé legyengült, így a keleti részén fekvő Capo Bellavista településen, melynek közelében elhagyta Szardíniát, már csak 1004 hPa köré csökkent a légnyomás. A legerősebb átlagszél értékek ezen a napon végig 75 km/h körül alakultak, a széllökések napközben azonban már nem érték el a 100 km/h-t.


7. ábra - Néhány szardíniai település október 1-jei óránkénti légnyomás adata
(adatok: [7], [8], az ábra saját szerkesztés)

Bár a szélben még nem mutatkozott meg igazán Tünde ereje, a csapadékban annál inkább. Mivel a ciklon áramlási rendszerében délkelet felől nekinyomódott a páradús, labilis légtömeg Szardínia és Korzika keleti, hegyvidéki részének, az egymást követő intenzív esőkből és zivatarokból egyes helyeken 100 mm feletti csapadékösszegek is előfordultak ezen a napon. Szardíniában Olbia / Costa Smeralda településen, ahol több heves csapadékgóc is áthaladt, összesen 161 mm csapadék hullott, és ezzel itt lett a legnagyobb az 5 napos csapadékösszeg is. Korzikában pedig Piedigriggio produkálta a legtöbb, 152 mm csapadékot, és ezen település 5 napos összege szintén átlépte a 200 mm-t.

Amint Tünde 2-án egyre szervezetlenebbé vált, és a zivatarok az északi oldalára koncentrálódtak, már jelentősen lecsökkent a csapadék is, de Korzikán még előfordultak nagyobb mennyiségek. A korábban említett földrajzi okok miatt azonban ekkor egy hirtelen szélerősödést produkált a ciklon, mely Korzika északkeleti felén volt a legjelentősebb. Bár a legalacsonyabb központi légnyomás ekkor is 1003-1004 hPa körül alakult, (helyi idő szerint) délelőtt 11 órakor Cap Corse meteorológiai állomásán, mely egy kisebb sziklaíven fekszik közvetlenül a szigettől északra, 121 km/h-s átlagszelet mértek 158 km/h-s széllökéssel. Az átlagszél pedig az előző órában sem sokkal maradt el ettől, illetve a széllökések előtte és utána is meghaladták a 140 km/h-t. Ezen maximális szélsebesség érték már elérte a Saffir-Simpson skála szerinti 1-es erősségű hurrikán kategória alsó határát, bár mivel igen lokálisan fellépő jelenségről van szó, amit feltehetőleg a helyi domborzati viszonyok erősen befolyásoltak, maga a ciklon inkább erős trópusi viharnak volt megfelelő ekkor. Tünde eltávolodásával és további gyengülésével azonban kora délutánra gyorsan vesztett erejéből a szél, míg a légnyomás az esti órákra jelentősen megemelkedett (8. ábra).


8. ábra - A korzikai Cap Corse október 2-ai szél és légnyomás adatai
(adatok: [7], [8], az ábra saját szerkesztés)

A ciklonhoz kapcsolódó szélerősséget, és magát a szélmező térbeli eloszlását jól reprezentálták a tenger feletti műholdas (ASCAT-A, ASCAT-B) mérések (9. ábra). 30-án délelőtt a szélmező még viszonylag széttagolt, és kissé frontális jellegű volt, de a ciklon központjában már ekkor is megfigyelhető volt egy kevésbé szeles terület (ez az időpont még nem szerepel az ábrán). Az esti órákra Tünde erősödésével és szervezettebbé válásával a szélmező is egyre inkább trópusi jellegű lett, hiszen a központi kevésbé szeles területet északnyugatról egyszerre a maximális szélerősségű zóna követte - a mérés viszont nem érintette a ciklon keleti felét. A Menorca / Mehon településen mért értékekkel egybehangzóan a műhold is 75-80 km/h-s szélsebességeket mért ekkor a Baleár-szigetek keleti részén (lila szélzászlók). Másnap délelőttre a ciklon kissé legyengült, a központ közelében alig fordultak elő trópusi viharnak megfelelő szélerősségek. Itt jól megfigyelhető volt ugyanakkor a korábban említett földrajzi hatás, mely a szelet befolyásolja. Azoknál a partvonalaknál, melyek íveltsége megegyezik a ciklonokban lévő áramlási iránnyal, gyakran felerősödik a szél, mivel maga a földrajzi kényszer is ciklonális áramlást generál (ez a folyamat hasonlóképp jellemző a trópusi ciklonok esetében pl. a Mexikói-öböl déli részén). Ez pedig még jelentősebb tud lenni akkor, ha a partok közelében a parttal közel párhozamos hegység is húzódik, mint jelen helyzetben az Appenninek, az Alpok, valamint Korzika és Szardínia észak-déli irányú hegyvonulata. Itt az Olaszország és Korzika/Szardínia között 1-jén megjelenő másodlagos ciklonális örvény testesítette meg ezt a jelenséget, illetve ennek volt köszönhető az is, hogy a legerősebb szél a Franciaország és Korzika közti tengerszorosban lépett fel. A partot érést követő átmeneti, esti gyengülést követően pedig újból ezek a földrajzi hatások segítették elő, hogy Tünde 2-án délelőttre jelentősen visszaerősödjön. Ekkorra maga a szélmező is jelentősen összeszűkült, szinte teljes mértékben a Ligur-tengerre koncentrálódott a jelentősebb szél.


9. ábra - A Tünde ciklonhoz kapcsolódó műholdas szélmérések (az ASCAT-A és -B  által) - barna szín: 64-73 km/h, lila szín: 74-83 km/h [9]

A partot érések miatt közvetlenül vizsgálható volt a ciklon meleg magja is a legközelebbi településeken (10. ábra). Guspini-n Tünde központjának átvonulásakor körülbelül 1-1,5 °C-kal emelkedett meg a hőmérséklet és a harmatpont. Ugyanakkor már kissé korábban, délután is előfordultak hasonló értékek, tehát a ciklon nem rendelkezett jelentős meleg maggal. A központ átvonulása után a hőmérséklet hirtelen közel 2 °C-ot csökkent, de a későbbiekben már nem volt további lehűlés, sőt kissé vissza is melegedett a levegő. Ez utalt arra, hogy a ciklonhoz nem kapcsolódott szervezett és nagytérségű hidegadvekció. Ezt a későbbiekben sem lehetett megfigyelni, ugyanakkor a meleg mag sem vált sokkal határozottabbá. A korzikai partot érés közelében, Alistro településen is 1-1,5 °C-os hőmérséklet- és harmatpont-emelkedés, majd visszaesés volt a központ áthaladását kísérően, bár itt csak 1 óránkénti adatok álltak rendelkezésre, tehát a köztes időben lehetett kissé nagyobb különbség is. Délután a ciklon elvonultát követően a napsütés hatására azonban 21-22 °C-ig melegedett fel a levegő a itt és a térségben is, ami megegyezik a környező napsütéses napok maximumaival. Ez szintén mutatta, hogy nem következett be lehűlés a ciklon mögött.


10. ábra - Hőmérséklet, harmatpont és légnyomás adatok Gispini-ben (2015.10.01.) és Alistro-ban (2015.10.02.) - a piros szaggatott vonal jelöli
a ciklonközpont áthaladásának időpontját (adatok: [7], [8], az ábra saját szerkesztés)

 

Helyszín Minimális légnyomás Maximális szélerősség
nap / óra [UTC] érték [hPa] nap/óra [UTC] Átlagszél [km/h] Széllökés [km/h]
Ibiza / Es Codola (Baleár-szgk.) 09.30. / 05:00 1011,7      
Ibiza / Es Codola (Baleár-szgk.)     09.30. / 15:00 29,7 48,2
Palma de Mallorca (Baleár-szgk.) 09.30. / 19:00 1011,9      
Menorca / Mehon (Baleár-szgk.) 09.30. / 22:00 1006,5      
Menorca / Mehon (Baleár-szgk.)     10.01. / 00:00 74,1 114,9
Pertusato (Korzika)     10.01. / 10:00 57,4 92,7
Capo Caccia (Szardínia)     10.01. / 12:00 72,3  
Pertusato (Korzika)     10.01. / 13:00 53,7 94,5
Capo Bellavista (Szardínia)     10.01. / 14:00 50,0 70,4
Capo Frasca (Szardínia) 10.01. / 15:00 1002,0      
Guspini (Szardínia) 10.01. / 16:10 1000,2 10.01. / 16:10 48  
Cap Corse  (Korzika)     10.01. / 17:00 76,0 94,5
Ile Rousse (Korzika)     10.01. / 18:00 70,4 89
Capo Bellavista (Szardínia) 10.01. / 20:00 1004,3      
Capo Frasca (Szardínia)     10.01. / 21:00 55,6  
Capo Carbonara (Szardínia) 10.01. / 21:00 1008,4 10.01. / 21:00 74,1  
Alistro (Korzika) 10.02. / 06:00 1006,4 10.02. / 06:00 64,9 94,2
Alistro (Korzika) 10.02. / 07:00 1005,0 10.02. / 07:00 27,8 101,9
Bastia (Korzika) 10.02. / 09:00 1008,4 10.02. / 09:00 55,6 94,5
Cap Corse  (Korzika) 10.02. / 09:00 1007,8 10.02. / 09:00 120,5 157,5
Cap Sargo (Korzika)     10.02. / 09:00 64,9 113,0
Ile Rousse (Korzika) 10.02. / 09:00 1006,2 10.02. / 09:00 51,9 87,1
Bastia (Korzika) 10.02. / 10:00 1007,7      
Capo Mele (Olaszo.) 10.02. / 11:00 1015,3 10.02. / 11:00 72,3 101,9
Capo Mele (Olaszo.) 10.02. / 17:00 1015,9 10.02. / 17:00 57,4 79,6
Cap Corse  (Korzika) 10.02. / 20:00 1019,4 10.02. / 20:00 50,0 83,3

1. táblázat - Válogatott légnyomás és szélerősség adatok a Tünde ciklonhoz kapcsolódóan
(kék átlagszél: trópusi vihar erősség, piros átlagszél: 1-es kategóriájú hurrikán erősség,
dőlt és vastag kiemelés: abszolút légnyomásminimum és abszolút szélmaximum) [7], [8]

 

Helyszín\Napi csapadék 2015.09.28.
[mm]
2015.09.29.
[mm]
2015.09.30.
[mm]
2015.10.01.
[mm]
2015.10.02.
[mm]
Összesen
[mm]
Ibiza / Es Codola (Baleár-szgk.) nyom 14,1 0,6 28,8 nyom 43,5
Palma de Mallorca (Baleár-szgk.) 6,8 22,0 20,6 0,3 0,0 49,7
Escorca, Lluc (Baleár-szgk.) 22,0 29,7 48,2 0,0 0,1 100,0
Sierra de Alfabia (Baleár-szgk.) 0,0 15,4 73,1 0,5 0,1 89,1
Menorca / Mehon (Baleár-szgk.) 0,0 6,4 46,2 0,0 0,8 53,4
Capo Frasca (Szardínia) 3 7 10 41 - 61
Decimomanu (Szardínia) 0,2 0,4 5,4 11,0 nyom 17,0
Capo Bellavista (Szardínia) nyom 14 8 25 0,0 47
Capo Caccia (Szardínia) 6 11 14 15 0,0 46
Olbia / Costa Smeralda (Szardínia) nyom 24,8 40,4 161,1 0,0 226,3
Pertusato (Korzika) 0,0 nyom 6,2 134,2 0,6 141,0
Ajaccio (Korzika) 20,8 nyom 14,5 79,1 2,6 117,0
Alistro (Korzika) 0,0 0,0 18,6 112,9 2,6 134,1
Cap Corse  (Korzika) 0,0 0,0 0,4 15,5 13,5 29,4
Piedigriggio (Korzika) 0,0 0,0 13,4 152,4 49,8 215,6

2. táblázat - Válogatott csapadékadatok a Tünde ciklonhoz kapcsolódóan [7], [8]

A Tünde ciklon becsült 6 óránkénti intenzitása és útvonala:
Az előzőleg bemutatott adatok alapján, továbbá az UKMet frontalanlízis- és az ECMWF reanalízis adatok felhasználásával elkészíthető volt a ciklon 6 óránkénti becsült intenzitása és útvonala, melyeket a 3. táblázat és a 11. ábra mutat. Az ábrán feltüntetett szárazföldi és műholdas (ASCAT) mért értékek az adott 6 órás időpont 3-3 órás környezetében előforduló maximumokat jelentik a szél-, illetve minimumokat a légnyomás esetében, míg az UKMet adatok a meteorológiai szolgálat által megadott 6 óránkénti központi légnyomás adatokat. A táblázat kiegészítésképp tartalmazza azokat a minimális légnyomás- és maximális szél adatokat, illetve a partot éréseket, melyek nem a megadott 6 óránkénti becslési időpontokban történtek.

 

Időpont [UTC] É. szélesség [°] K. hosszúság [°] Légnyomás [hPa] Szélsebesség [km/h]
09.30. / 00:00 38,0 1,5 1013 20
09.30. / 06:00 39,3 2,9 1012 50
09.30. / 12:00 39,6 3,4 1010 55
09.30. / 18:00 40,0 4,7 1008 65
10.01. / 00:00 39,7 5,0 1005 80
10.01. / 06:00 39,5 7,0 1003 70
10.01. / 12:00 39,8 8,0 1001 85
10.01. / 18:00 39,9 9,0 1003 75
10.02. / 00:00 40,5 9,8 1004 75
10.02. / 06:00 41,9 9,5 1003 100
10.02. / 12:00 43,0 8,6 1008 70
10.02. / 18:00 43,7 8,7 1013 50
10.03. / 00:00 - - a ciklon feloszlott a ciklon feloszlott
Időpont [UTC] Esemény Légnyomás [hPa] Szélsebesség [km/h]
10.01. / 15:15 partot érés Guspini-tól nyugatra / minimális központi légnyomás 998 85
10.02. / 06:30 partot érés Alistro-tól északra 1003 100
10.02. / 09:00 maximális szélsebesség 1006 120

3. táblázat - A Tünde ciklon 6 óránkénti pozíciója a hozzá tartozó becsült minimális központi légnyomással és maximális szélsebességgel [7], [8]


11. ábra - A Tünde ciklon útvonala, illetve a mért adatok alapján becsült 6 óránkénti maximális szélsebesség és minimális központi légnyomás adatok
(adatok: [7], [8], az ábra saját szerkesztés)

A Tünde ciklon elemzése ECMWF reanalízis adatok alapján:

A reanalízis vizsgálatok a trópusi és a mérsékelt övi ciklonok alapvető különbségein alapulva a következő paraméterekre és szintekre lettek elvégezve: rétegvastagság 500-1000 hPa és 200-1000 hPa között; geopotenciál 925 hPa-on; relatív örvényesség, ekvivalens potenciális hőmérséklet, szélirány, szélsebesség és vertikális sebesség 850 hPa-on, potenciális örvényesség, divergencia, szélirány és szélsebesség 300 hPa-on. Emellett szerepel még a tengerfelszín-hőmérséklet is a talajalapú felhasználható konvektív potenciális energiával együtt ábrázolva. Itt csak 4 kiragadott, jellegzetes időpont kerül bemutatásra, de a paraméterek időbeli lefolyása megtekinthető a fejezet végén szereplő videóban.

300 hPa-os divergencia, szélirány és szélsebesség:

A trópusi és mérsékelt övi ciklonok között a magasabb szinteken több jelentős különbség is van. Az alapvető szinoptikus helyzetet a 300 Pa-os áramlási viszonyok határozzák meg, így ez kerül először bemutatásra. A mérsékelt övi ciklonokhoz ezen a szinten erős magassági futóáramlás (jet stream) és ciklonális áramlás, míg a trópusi ciklonokhoz anticiklonális áramlás (magassági divergencia) kapcsolódik. A hibrid trópusi ciklonok azonban, mivel mérsékelt övi ciklonok átalakulásával jönnek létre, gyakran egy nagyobb skálájú szinoptikus áramlásba (teknőbe) vannak beágyazva, így vagy nem tud teljes mértékben kifejlődni ez a magassági anticiklon, vagy ha ki is fejlődik, csak a ciklon szűk környezetére terjed ki.

Tünde egy viszonylag ritka szinoptikus helyzetben, úgynevezett Rex-blockingban alakult ki. A Brit-szigetek felett ugyanis egy erős magassági anticiklon helyezkedett el, melynek déli oldalán a magassági futóáramlás Közép-Európában a szokásos nyugat-keleties iránnyal ellentétben keletről nyugatra fújt, és csak Észak-Afrika felett fordult vissza keletre. A közép-európai keleti irányú szélmezőtől délre két magassági hidegcsepp helyezkedett el, egy az Ibériai-félszigettől északra, egy pedig a Kárpát-medence nyugati része felett, és mindkettő nyugat felé mozgott (12. ábra).


12. ábra - 300 hPa-os geopotenciál, szélerősség (csomó) és divergencia 2015. szeptember 30-án 06 UTC-kor Európa felett
(a szaggatott fekete nyilak jelölik a futóáramlást, a vörös környilak pedig az irányítottságnak megfelelően az említett magassági anticiklont /H/
és a magassági hidegcseppeket /T/) [10]

A Fölközi-tenger nyugati medencéje fölé szeptember 30-án egy úgynevezett peremháborgás - kis horizontális kiterjedésű magassági teknő, melynek tengelyét az éles szélirányváltozás jelölte ki - helyeződött, mely feltehetőleg segítette a ciklogenezist, még mérsékelt övi jelleggel. Ennek a déli oldalán volt ugyanis a futóáramlás visszaforduló ága, melytől északra a magasban erőteljes divergencia alakult ki. A jet stream azonban gyorsan legyengült, és 1-jére virradó éjszaka már magában a szélmezőben is megjelent némi anticiklonális görbület a ciklon északi része felett (13. ábra).


13. ábra - 300 hPa-os szélmező (m/s, nyilak és színes vonalak), valamint 300 hPa-os divergencia (1/s, szürke árnyalatok)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

A futóáramlás 1-jén napközben teljesen legyengült, a peremháborgás ugyanakkor továbbra is a ciklont közelében maradt. A legjelentősebb hatást ekkor a korábbi közép-európai, de időközben már Franciaország fölé helyeződő hidegcsepp váltotta ki. Ez ugyanis Tündétől északra, északnyugatra határozott magassági divergenciát generált, elősegítve ezzel a korábban említett kiterjedt, "szétáramló" magasszintű felhőzet kialakulását (4. és 5. ábra), mely a trópusi ciklonok egyik jellegzetessége. Másnapra azonban a fő hidegcseppről egy másik fűződött le Szardíniától nyugatra, mely a ciklonra is jelentős hatást gyakorolt. Így ugyanis, bár a divergencia még erősebb lett, a szélerősség is növekedett Tünde felett, ami jelentős szélnyírást idézett elő (14. ábra). Ez pedig megakadályozta, hogy a korábbihoz hasonló szervezett konvekció alakuljon ki.

 
14. ábra - 300 hPa-os szélmező (m/s, nyilak és színes vonalak), valamint 300 hPa-os divergencia (1/s, szürke árnyalatok)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

200-1000 hPa-os rétegvastagság és 300 hPa-os potenciális örvényesség:

A másik jelentős különbség a potenciális örvényességben mutatkozik, a teljes troposzférára vonatkozóan pedig a rétegvastagság is jelentősen eltér a két ciklontípus esetében. A potenciális örvényesség a légkör felső részében, körülbelül 200-250 hPa felett rendelkezik egy határozott maximummal. 300 hPa-ig, vagy az alá mérsékelt övi ciklonok, illetve magassági hidegcseppek területén nyúlhat le jelentős örvényességi mező, de 500 hPa alatt ezekben az esetekben sem mutatkozik már éremleges potenciális örvényesség. A trópusi ciklonok ezzel szemben önmaguk által generálnak potenciális örvényességet, mely a légkör alsó rétegében rendelkezik egy maximummal, és onnan terjed felfelé. A rétegvastagság a hőmérséklettel arányos: alacsonyabb rétegvastagság alacsonyabb átlaghőmérsékletet, míg magasabb rétegvastagság magasabb átlaghőmérsékletet jelent az adott légrétegre vonatkozóan. A mérsékelt övi ciklonok esetében a frontokat egy nagy gradiensű terület jelöli ki. A trópusi ciklonok viszont frontmentesek és meleg magvúak, így itt a ciklon központjában a legnagyobb a rétegvastagság.

A rétegvastagság alapján eleinte nem volt nagy magasságokig felnyúló meleg mag, ez csak kb. 1 nappal a ciklon kialakulása után, 1-jén 00 UTC-kor jelent meg. Határozott mérsékelt övi jelleg ugyanakkor nem jelent meg, hiszen a két időpontot összehasonlítva látható, hogy a ciklon környezetében nem jelentkezett nagytérségű hidegadvekció, és kis mértékű melegadvekció is csak Észak-Afrika térségében jelent meg. Mindeközben délnyugat felől egy határozott potenciális örvényességi mező haladt át Tünde felett, melyről 1-jén éjfélre egy kisebb örvény szakadt le a ciklontól keletre (15. ábra). Ez a korábban említett peremháborgásnak volt köszönhető.


15. ábra - 200-1000 hPa-os rétegvastagság (m, színes vonalak), valamint 300 hPa-os potenciális örvényesség (Km2/kgs, szürke árnyalatok)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

Az említett örvény a következő órákban fokozatosan legyengült, és ezt követően a ciklon felett már nem volt számottevő potenciális örvényesség 300 hPa-on. A Franciaország feletti magassági hidegcsepp kettészakadása ugyanakkor nagyszerűen megfigyelhető volt: a fő centrum és az ahhoz tartozó örvényességi maximum nyugat felé haladt tovább, míg ennek a Földközi-tenger felé lenyúló karján egy másodlagos maximumként jelentkezett az új hidegörvény. A jelentős potenciális örvényesség azonban a ciklontól délnyugatra helyezkedett el, felette továbbra sem volt számottevő ennek az értéke. A ciklonnak mindeközben tovább erősödött a meleg magja, 2-án 9 UTC-kor már 4 (10 m-enként brázolt) zárt rétegvastagság-görbével rendelkezett. Ezt követően azonban a hidegcseppel kölcsönhatásba kerülve gyorsan legyengült, bár egy kis meleg mag egészen a feloszlásáig megfigyelhető volt hozzá kapcsolódva. A hidegcsepp viszont már határozottabb hidegadvekciót idézett elő a ciklon nyugati oldalán (16. ábra).


16. ábra - 200-1000 hPa-os rétegvastagság (m, színes vonalak), valamint 300 hPa-os potenciális örvényesség (Km2/kgs, szürke árnyalatok)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

A potenciális örvényességet vertikális metszeteken (melyeket a vékony fehér vonalak jelzik a 14. és 15. ábrákon) ábrázolva sokkal határozottabban megjelent a trópusi jelleg, már a kezdeti időszakban is (17. ábra). Tündéhez ugyanis már az első kiemelt időpontban, 30-án 06 UTC-kor tartozott egy kisebb önálló, alacsonyszintű potenciális örvényességi torony (az ábrákon ezeket jelölik a fekete téglalapok), mely a trópusi ciklonok sajátossága. Ez mindvégig megmaradt, emellett az idővel egyre magasabb és erősebb lett. 1-jén 00 UTC-kor viszont látható egy részleges összekapcsolódás az említett leszakadó örvénnyel, mely itt a téglalap jobb felső sarkánál lévő nyúlványként jelenik meg.


17. ábra - A potenciális örvényesség vertikális metszeti a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

500-1000 hPa-os rétegvastagság és 850 hPa-os relatív örvényesség:

Alacsonyabb szinteken 3 jellegzetes paraméter került vizsgálatra. Ezek közül az első az 500-1000 hPa-os rétegvastagság és a 850 hPa-os relatív örvényesség. Az első mérsékelt övi és trópusi ciklonokra vonatkozó tulajdonságai megegyeznek az előzőleg vizsgált rétegvastagságéval, a különbség csupán a vertikális kiterjedésben van, ugyanis ez a réteg kb. a troposzféra alsó felét fedi le, míg a korábbi az egész troposzférát lefedte. A relatív örvényességben ezúttal nem az örvényesség erőssége a döntő különbség, ahogy ez a 300 hPa-os potenciális örvényességnél volt, hanem az örvényességi mező szerkezete. Mind a méréskelt övi, mind a trópusi ciklonokhoz erős relatív örvényesség tartozik ugyanis, de a mérsékelt övi ciklonok esetében ennek maximuma a frontok mentén, hosszú, de viszonylag keskeny sávokként jelentkezik, míg a trópusi ciklonoknál a központba korlátozódik, ahonnan legfeljebb rövid spirális karok nyúlnak ki.

Tünde esetében az 500-1000 hPa-os rétegvastagságban kezdetben a korábbihoz hasonló kép mutatkozott meg, de itt korábban alakult ki a meleg mag, ugyanis ez kis mértékben, bár még nem teljesen zártan már 30-án reggel is megjelent, és másnap 00 UTC-re - szintén 10 m-enként ábrázolva - már két teljesen zárt görbe is megfigyelhető volt. A 850 hPa-os örvényesség eleinte inkább mérsékelt övi ciklonokra hasonlító szerkezetet vett fel, a Baleár-szigetektől délre egy kisebb hidegfront-jellegű, míg keletre egy melegfront-jellegű, hosszabb karral. Az örvényességi maximum azonban már ekkor is a ciklon központjába koncentrálódott, és maguk a karok sem voltak olyan hosszúak, melyek a frontális örvényességi mezőknél megszokottak. Másnapra viszont határozottan trópusi ciklonra jellemző struktúrájú lett az örvényességi mező, egy kiterjedt erős központi maggal és hozzá kapcsolódóan több kisebb spirális karral (18. ábra).


18. ábra - 500-1000 hPa-os rétegvastagság (m, színes vonalak), valamint 850 hPa-os relatív örvényesség (1/s, szürke árnyalatok)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

A következő 15 órában nem változott jelentősen Tünde jellege. A meleg magja 15 UTC-re nem lett sokkal határozottabb, viszont az örvényesség kissé koncentráltabb lett a központjában. Tőle északra viszont egy erősebb örvényességi kar alakult ki - részben Korzika orografikus rásegítésével -, melyhez a szigetet érintő, korábban említett zivataros csapadékmező kapcsolódott. 2-án 9 UTC-re Tünde mögött ebben a vizsgált rétegben is megjelent hidegadvekció, de ez gyengébbnek bizonyult az előzőleg bemutatott teljes légkörre vonatkozó esetnél. Így a hőmérséklet-visszaesés nagyobbrészt szintén a korábban említett hidegcseppnek volt köszönhető, mely még e vékonyabb réteg felső szintjeire is hatást gyakorolt. Ugyanakkor feltehetőleg a ciklon alacsonyabb szinteken is szívhatott magába hűvösebb levegőt az Alpok térsége felől, köszönhetően a megerősödésének és az északabbra helyeződésének. A ciklon meleg magja viszont ennek ellenére határozott maradt, és az örvényesség is ekkor érte el maximumát (19. ábra).


19. ábra - 500-1000 hPa-os rétegvastagság (m, színes vonalak), valamint 850 hPa-os relatív örvényesség (1/s, szürke árnyalatok)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban

850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet, szélirány és szélsebesség:

A következő jellegzetes paraméter a 850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet, mely ugyanezen szint szélirány és szélerősség adataival került ábrázolásra. Ez a hőmérsékleti paraméter magában foglalja a nedvességi viszonyokat is: minél magasabb, annál melegebb és/vagy nedvesebb az adott szinten a légkör, illetve minél alacsonyabb, annál hidegebb és/vagy szárazabb. A mérsékelt övi ciklonok esetében ez által jól beazonosíthatók a frontok (nagy gradiensű területek), illetve a hozzájuk kapcsolódó két fő szállítószalag: a hidegfront előtt a meleg, nedves szállítószalag, amihez általában a maximális ekvivalens potenciális hőmérséklet tartozik, míg mögötte a száraz szállítószalag. A trópusi ciklonok esetében nincsenek frontok és szállítószalagok, viszont a ciklon nagy nedvességtartalmú és meleg levegőt szív be a központjába, így ott jelentkeznek a legmagasabb értékek.

Tünde esetében kezdetben itt is kirajzolódott a kissé frontális jelleg, mind az ekvipotenciális hőmérséklet, mind a szélmező tekintetében. Az előbbi paraméternél megfigyelhető volt egy Észak-Afrika felől felnyúló meleg, nedves szállítószalag, ugyanakkor a hátoldalon a száraz szállítószalag nem jelent meg határozottan. A ciklonnak így inkább csak a melegfronti szakasza mutatkozott meg az északi-északkeleti oldalán, és a szélben is itt látszott határozottabb konvergens zóna. 1-jére virradó éjszaka ez a melegfront jellegű szakasz még megfigyelhető volt, ugyanakkor a ciklon erősödésével a szélmező egyre szimmetrikusabb lett, és a központban már megjelent egy szélcsendesebb terület. Emellett, bár a ciklon az Alpok térsége felől hidegebb, szárazabb levegőt szívott magába, hidegfronti szakasza továbbra sem volt, sőt a központja körül spirálisan magas ekvivalens potenciális hőmérsékletű karok képződtek, mely már trópusi jellegre utalt (20. ábra).


20. ábra - 850 hPa-os szélmező (m/s, nyilak és szürke vonalak), valamint 850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet (°C, színezés)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

Az ekvivalens potenciális hőmérsékletben 1-jén délután mutatkozott meg a legjobban Tünde trópusi jellege. Ekkorra már teljes mértékben a központjába koncentrálódtak a maximális értékek, és ezt kívülről egy szimmetrikus, jelentős (frontális) gradiensektől mentes, szintén magas értékeket mutató terület ölelte körül. A szélmező szintén itt lett a legszimmetrikusabb, igaz, a szélsebesség kissé csökkent. A központban viszont jóval kisebb és szinte teljesen kör alakú lett a 10 m/s alatti szélsebességeket tartalmazó terület, Szardínia nyugati partján. Végül a ciklonnal kölcsönható hidegcsepp hatására 2-án reggelre a szimmetrikus ekvipotenciális hőmérsékleti eloszlás ismét megbomlott, a ciklon nyugati oldalán ugyanis szárazabb és hűvösebb levegő jutott be az áramlási rendszerébe. Határozott hidegfront azonban ekkor sem jelent meg, hiszen ez a légtömeg jól láthatóan csak "körülfolyta" a ciklont, és részben már délről nyúlt vissza, miközben a meleg mag ugyan kisebb lett, de még mindig jól meghatározott maradt. Tünde központjának közvetlen közelében a szélmező is megőrizte szimmetrikusságát, bár a sebességben megjelent a korábban említett jelentős maximum az északi oldalon, kis területen 30 m/s-ot meghaladó szélerősséggel (21. ábra).


21. ábra - 850 hPa-os szélmező (m/s, nyilak és szürke vonalak), valamint 850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet (°C, színezés)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

925 hPa-os geopotenciál és 850 hPa-os vertikális sebesség:

Az alacsony légréteg utolsó vizsgált paraméterei a 925 hPa-os geopotenciál és a 850 hPa-os vertikális sebesség voltak. Előbbi az adott nyomási szint magasságával áll kapcsolatban, ha a gravitációs állandóval (10 m/s2) leosztjuk a feltüntetett értékeket, akkor közvetlenül megkapjuk (m-ben) ezt a magasságot. A geopotenciál így közvetve a ciklon nyomási struktúráját is jellemzi, vagyis sűrűbben elhelyezkedő geopotenciál vonalak sűrűbben elhelyezkedő izobár-vonalakat jelentenek a felszínen, illetve alacsonyabb geopotenciál értékekhez alacsonyabb légnyomás tartozik, és fordítva. A geopotenciál mező struktúrája pedig szintén utal a ciklon mérsékelt övi vagy trópusi jellegére: amennyiben a geopotenciál mező kevésbé sűrű, és a központtól kiindulva nagyobb nyomási teknők figyelhetők meg benne, úgy a ciklon mérsékelt övi (a nyomási teknők mentén húzódnak a frontok), míg a sűrű, körszimmetrikus és nyomási teknők nélküli megjelenés a trópusi ciklonok jellegzetessége. A vertikális sebesség struktúrája a 850 hPa-os relatív örvényességhez hasonló, vagyis a hosszan elnyúló feláramlások frontokra, így mértékelt övi ciklonokra utalnak, míg a trópusi ciklonokat a ciklonközpontba koncentrálódó kis kiterjedésű, olykor spirálisan felcsavarodó feláramlási mezők jellemzik. Mivel ez a paraméter Pa/s-ban van megadva, és a nyomás a magassággal csökken, feláramlást a negatív értékek (kék-lila területek) jelentenek.

Tünde esetében a geopotenciál mező egyik kezdeti időpontban, így sem 30-án reggel, sem 1-jére virradó éjszaka nem mutatott határozott frontális jelleget, noha 30-án a geopotenciál görbék még kissé elnyújtottak voltak. 1-jén éjjelre pedig hiába lettek közelítőleg kör alakúak, az eloszlásuk még nem volt szimmetrikus, a ciklon nyugati oldalán nagyobb gradiens mutatkozott. A vertikális sebesség esetében 30-án megjelent egy hosszú feláramlási zóna, mely a korábban bemutatott paraméterekkel együtt szintén kis mértékű frontális jellegre utalt. 1-jén éjjelre az erős feláramlás viszont már a kis területre koncentrálódott a központtól északra, noha Tünde keleti oldalán megjelentek nagyobb kiterjedésű, de gyenge feláramlási mezők is. Szintén erős feláramlás alakult  ki Szardínia keleti oldalán, mely a korábban említett orografikus okoknak volt köszönhető (22. ábra).


22. ábra - 925 hPa-os geopotenciál (m2/s2, jobb oldali színskála és fekete vonalak), valamint 850 hPa-os vertikális sebesség (Pa/s, a bal oldali színskálának megfelelő
színes területek a -0,5 és +0,5 Pa/s közötti értékeket nem jelölve) a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

Tünde még inkább trópusi jellegűvé alakulását ezen paraméterek szintén jól mutatták. A geopotenciál mező 1-jén 15 UTC-re teljesen szimmetrikus lett, viszonylag jelentős gradienssel, és rajta frontális teknők nem voltak megfigyelhetőek. A feláramlás ekkorra pedig teljes mértékben a központ közelébe koncentrálódott, illetve Korzika keleti felén jelent meg még egy maximum, szintén az orográfia hatása miatt. A ciklon ezt a jellegét másnap délelőttig is megtartotta, sőt akkor még erősebb feláramlási mezők jöttek létre, melyek spirálisan körbevették a központot. Bár frontális struktúra ezúttal sem mutatkozott, a geopotenciál mező különösen Tünde déli, délkeleti oldalán kissé aszimmetrikusabb lett, de ez orogrfikus hatásoknak volt köszönhető. Korzika és Szardínia széllel átellenes oldalán ugyanis mindkét esetben megjelent egy-egy határozottabb leáramlási - főnös - terület (zöld és sárga színek), Korzika esetében 1-jén a sziget nyugati részén, míg Szardínia esetében 2-án a keleti oldalon. Ezek pedig szokás szerint egy alacsonyabb nyomású területet is létrehoztak - a folyamat hasonló a lee oldali ciklogenezishez, csak ez esetben sokkal gyengébb -, és ezeket rajzolta ki a geopotenciál mező (23. ábra).


23. ábra - 925 hPa-os geopotenciál (m2/s2, jobb oldali színskála és fekete vonalak), valamint 850 hPa-os vertikális sebesség (Pa/s, a bal oldali színskálának megfelelő
színes területek a -0,5 és +0,5 Pa/s közötti értékeket nem jelölve) a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

Tengerfelszín-hőmérséklet és konvektív felhasználható potenciális energia (CAPE):

Az adott szintekre bemutatott légköri paraméterek mellett vizsgálva lett a talajalapú, teljes légkörre vonatkozó CAPE is, kiegészítve a tengerfelszín-hőmérséklettel. A trópusi ciklonokra jellemző, hogy a légköri instabilitás kevésbé fontos számukra, az energiájukat nagyobb részben a meleg tengervízből származó látens hőből merítik. Labilitás ugyanakkor a mérsékelt övi ciklonokban sem mindig áll fenn, de a nyári, őszi időszakban a Földközi-tenger térségében szinte mindig jelentős instabilitás kapcsolódik hozzájuk, főként a hidegfrontok előterében.

Tünde 24-25 °C közötti vízhőmérséklet felett alakult ki, mely a bevezetőben említetteknek megfelelően elegendő hibrid trópusi ciklonok kialakulásához. A kezdeti időszakban azonban még jelentős labilitás is kapcsolódott hozzá, a délkeleti, keleti oldalán a 2000 J/kg-ot is meghaladta a CAPE értéke. Ez elősegítette, hogy 30-án tartós és erős zivatarok alakuljanak ki a ciklonban. 1-jére virradóan azonban jelentősen lecsökkent a labilitás, már csak kis területen haladta meg a maximum az 1000 J/kg-ot (24. ábra).


24. ábra - CAPE (J/kg, színes vonalak), valamint tengerfelszín-hőmérséklet (°C, színezés és fekete vonalak)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

Tünde szardíniai partot érése előtt már kissé hűvösebb vizek felett haladt végig, de a 23 °C körüli vízhőmérséklet még megfelelő látens hőt biztosított számára. Ezt mutatta az is, hogy a labilitás ekkor a közvetlen környezetében már éppen csak elérte a 250 J/kg-ot (első vonallal jelzett érték), viszont a korábbiak alapján a struktúrája ekkor volt a legszervezettebb (4. ábra). Amint a ciklon 2-ára virradó éjszaka kijutott a tenger fölé, kezdetben hasonlóan meleg víz felett haladt, de 2-án reggel érintette a Korzika és Olaszország közötti hűvösebb vizű területet. Az időközben megnövekvő szélnyírás mellett ez lehetett a másik oka annak, hogy Tünde már nem tudott jelentősen regenerálódni (25. ábra).


25. ábra - CAPE (J/kg, színes vonalak), valamint tengerfelszín-hőmérséklet (°C, színezés és fekete vonalak)
a Tünde ciklon környezetében a jelzett időpontokban (adatok: [11], az ábra saját szerkesztés)

Műholdképek és a bemutatott paraméterek animációja:

 

Felhasznált adatok:

[1]: Eumetsat / Dundee Satellite Receiving Station: http://www.sat.dundee.ac.uk/geobrowse/geobrowse.php?sat=0

[2]: Sat24.com: http://hu.sat24.com/hu/

[3]: AEMet: http://www.aemet.es/es/eltiempo/observacion/radar?w=1&p=pm

[4]: Eumetsat: http://oiswww.eumetsat.org/IPPS/html/MSG/RGB/EVIEW/

[5]: Sardegna Arpa: http://www.sar.sardegna.it/servizi/meteo/imgradar_it.asp

[6]: Meteo 60: http://archives.meteo60.fr/archives-radar-sud-est.php

[7]: Infoclimat (a térkép alapján kiválasztva a többi állomás a megfelelő dátum szerint):
http://www.infoclimat.fr/observations-meteo/archives/1er/octobre/2015/guspini-is-boinargius/MNWSRD024.html

[8]: Ogimet (a megfelelő településeket kiválasztva): http://ogimet.com/resynops.phtml.en

[9]: NOAA/NESDIS (Ascat - Metop-A/-B): http://manati.star.nesdis.noaa.gov/datasets/ASCATData.php

[10]: Weter3.de http://www1.wetter3.de/Archiv/

[11]: ECMWF reanalízis - Országos Meteorológiai Szolgálat (Ihász István)

 

Írta: Hérincs Dávid