Kezdőlap

 

Az Otilie trópusi vihar komplex elemzése

Bevezetés:

Az Otilie ciklon (saját elnevezés) 2018 szeptemberében alakult ki a Tirrén-tenger felett. A ciklon különlegesnek számított, mivel a Földközi-tengeren megszokottal ellentétben nem egy hagyományos, frontokkal rendelkező mediterrán ciklon volt az előzménye. A ciklon egy sekély ciklonális mezőből alakult ki, mely már a kezdetektől jelentős mélykonvekciót produkált, és később egyre szervezettebbé, erősebbé vált, akár csak a klasszikus trópusi ciklonok. Bár a trópusi vihar mindvégig gyenge maradt és partot sem ért, 22-én érintette Tunézia északkeleti részét, ahol intenzív csapadékot okozott. A ciklon útvonalát és erősségét az 1. ábra, valamint az 1. táblázat szemlélteti.


1. ábra - Az Otilie ciklon útvonala, illetve a különböző mérések alapján becsült szélerőssége és központi légnyomása

 

Nap / Idő [UTC]

Szélesség [°É]

Hosszúság [°K]

Központi légnyomás [hPa]

Átlagos szélerősség [km/h (csomó)]

Állapot

09.19. / 00:00

38,9

9,5

1014

20 (10)

ciklonális mező

09.19. / 06:00

39,0

10,1

1012

30 (15)

09.19. / 12:00

39,3

10,9

1011

35 (20)

09.19. / 18:00

39,9

11,6

1010

35 (20)

09.20. / 00:00

40,5

11,5

1009

45 (25)

09.20. / 06:00

39,9

11,4

1009

45 (25)

09.20. / 12:00

40,0

11,1

1008

45 (25)

09.20. / 18:00

40,0

11,0

1008

45 (25)

trópusi depresszió

09.21. / 00:00

39,5

10,6

1007

45 (25)

09.21. / 06:00

39,1

10,5

1007

45 (25)

09.21. / 12:00

38,8

10,6

1008

45 (25)

09.21. / 18:00

38,9

11,1

1007

55 (30)

09.22. / 00:00

38,2

11,0

1006

75 (40)

trópusi vihar

09.22. / 06:00

37,7

11,6

1008

75 (40)

09.22. / 12:00

37,1

11,6

1011

65 (35)

09.22. / 18:00

36,4

11,5

1014

55 (40)

trópusi depresszió

09.23. / 00:00

35,8

11,3

1016

45 (25)

09.23. / 06:00

34,9

11,3

1017

35 (20)

ciklonális mező

09.23. / 12:00

34,8

11,6

1017

35 (20)

09.23. / 18:00

34,7

11,8

1018

30 (15)

09.24. / 00:00

34,4

12,0

1018

30 (15)

09.24. / 06:00

 

 

 

 

feloszlás

09.22. / 00:00

 

 

1006

75 (40)

minimális légnyomás és maximális szélerősség

1. táblázat - Az Otilie ciklon 6 óránkénti pozíciója, illetve a becsült központi légnyomása és átlagszele

Szinoptikus leírás:

Szeptember közepén Európa északi részén zonális áramlás volt jellemző, melyben a Brit-szigetektől Skandináviáig egymást követték a ciklonok, Franciaországtól Közép-Európán át Dél-Oroszországig ugyanakkor egy kiterjedt anticiklon húzódott. Az anticiklontól délre, a Földközi-tenger felett időnként kisebb ciklonális mezők fejlődtek ki, melyeket labilis és nedves légtömeg töltött k, így különösen a tenger nyugati felén olykor heves zivatarokat, zivatarrendszereket okoztak.

Szeptember 17-én és 18-án is rendszerbe szerveződő zivatarok fejlődtek ki Észak-Afrika és a Földközi-tenger nyugati medencéje felett egy rövidhullámú magassági teknőhöz kapcsolódva, mely 19-én Szardínia közelében egy sekély ciklon kialakulását is elősegítette. Ez a következő napokban tartósan a Tirrén-tenger felett ragadt, ahol a víz hőmérséklete még 26 °C körüli volt. A ciklon gyenge szélnyírású környezetben helyezkedett el, ráadásul felette divergens volt a magassági áramlás, ami elősegítette a fejlődését. Így az már 19-én intenzív zivatarokat produkált, melyek nagy magasságba felnyúltak, a felhőtetők hőmérséklete elérte a -65, -70 °C-ot. A talajon azonban ekkor még gyenge és szervezetlen volt a ciklonális áramlás (2. ábra). A kedvező körülményeknek köszönhetően a ciklon a következő napokban folytatta fokozatos fejlődését. 20-án már jóval határozottabb lett az alacsonyszintű cirkulációja, bár ez az esti órákig még elnyúlt volt, csak ezután kezdett körszimmetrikussá válni. A konvekció ugyan kissé gyengült, de egyre szervezettebb lett, napközben már határozott spirális csapadéksávok alakultak ki, és a magassági szétáramlás is egyre jobban megmutatkozott a széttartó irányba mozgó fátyolfelhőkön (3. ábra).

Szeptember 20-án 18 UTC körül tartós mélykonvekció kezdődött a ciklon központja közelében, és a műholdképek alapján ekkorra a cirkuláció szimmetrikussá vált. Mindezeknek köszönhetően a ciklon trópusi depresszióvá alakult. Bár a konvekció a következő 24 órában folyamatos volt, még kissé szervezetlen maradt, ugyanis erősebb gócok csak időszakosan és elszórt jelleggel alakultak ki egy nagyobb zivatartömbbe ágyazottan. Ez utóbbi központjában a kora délutáni órákban egy középszintű örvényközpont is létrejött a műholdképek alapján, de a ciklon alacsonyszintű központja a zivatartömbtől délnyugatra helyezkedett el (4. ábra), így a légörvény szervezetlensége miatt ekkor még nem tudott erősödni. A késő délutáni, esti órákban azonban jóval koncentráltabb és szervezettebb mélykonvekció indult meg, ráadásul az alacsonyszintű központ áthelyeződött ennek közvetlen közelébe. A konvekció az éjszakai órában szinte végig kitartott és erős maradt, a felhőtetők hőmérséklete gyakran -65 °C körül alakult, a ciklon délkeleti, keleti oldalán pedig kisebb spirális csapadékkarok is kifejlődtek (5. ábra). Mindez a ciklon erősödéséhez vezetett, mely így 22-én 00 UTC-re Otilie néven trópusi vihar lett. Éjfél után a konvekció megpróbált teljesen körbeterjedni a ciklonközpont körül, de eközben a ciklon kölcsönhatásba került egy északnyugatról közeledő hidegfronttal, aminek köszönhetően a légkör szárazabbá vált körülötte, és a magasban megerősödő északkeleti szél megnövelte a szélnyírást is. Ezért a ciklon gyorsabb mozgásúvá válva délies irányba indult meg, és ismét szervezetlenebbé vált benne a konvekció. Így legnagyobb erősségét az éjféli, kora reggeli órákban érte el, és délelőtt gyengülni kezdett. Estig ugyanakkor még erős konvekciót produkált -65, -70 °C-os felhőtetőkkel, ami az alacsonyszintű központ délnyugati oldalára korlátozódott (6. ábra). Ezek a heves zivatarok Tunézia északkeleti csücskén is érintették, annak ellenére, hogy Otilie nem ért partot. Az esti órákra a konvekció gyengülni kezdett és lassanként eltávolodott a központtól, és ezzel együtt a ciklon visszagyengült trópusi depresszióvá. 23-ára virradó éjszaka a zivatarok teljesen feloszlottak, így Otilie poszttrópusi ciklon lett. Ezt követően a ciklon maradványa kelet-délkelet felé fordult, és másnap megszűnt benne a zárt örvénylés. Ugyanakkor egy sekély alacsony nyomású területként még néhány napig fennmaradt és időnként kisebb zivatarokat is okozott, mielőtt összeolvadt egy frissen kialakuló mediterrán ciklonnal Líbiától északra, amiből a hónap végén a Zorbas trópusi vihar kialakult.


2. ábra - Infravörös és látható (RGB) tartományú műholdkép a formálódó Otilie ciklonról
szeptember 19-én 10:00 UTC-kor. A ciklonális mező már ekkor is tartós mélykonvekciót produkált.


3. ábra - Infravörös és látható (RGB) tartományú műholdkép az Otilie ciklonról
szeptember 20-án 10:30 UTC-kor. A ciklon ekkorra már spirális csapadékkarokat fejlesztett,
de az alacsonyszintű cirkulációja még szervezetlen, elnyúlt volt.


4. ábra - Infravörös és látható (RGB) tartományú műholdkép az Otilie ciklonról
szeptember 21-én 10:30 UTC-kor. Ekkor már szervezett alacsonyszintű cirkulációval
rendelkezett a ciklon, bár ez a fő konvekciótól délnyugatra helyezkedett el.
A jellegzetes magassági szétáramlás ugyanakkor az előző naphoz képest jóval határozottabb lett.


5. ábra - Infravörös tartományú és felhőtető-hőmérséklet műholdkép az Otilie ciklonról
szeptember 21-én 21:45 UTC-kor. A ciklon ekkorra tartós és jól szervezett mélykonvekciót
alakított ki, melyhez közelebb került az alacsonyszintű központ is.


6. ábra - Infravörös és látható (RGB) tartományú műholdkép az Otilie ciklonról
szeptember 22-én 13:00 UTC-kor. A ciklon az alacsonyszintű központjától délnyugatra
még tartós mélykonvekciót produkált, mely heves esőzésekhez vezetett Tunézia északkeleti részén.

Meteorológiai mérések, megfigyelések:

Szél és légnyomás

Mivel a ciklon végig a nyílt víz felett haladt, a leghasznosabb adatok az ASCAT-A és ASCAT-B műholdas szenzorok általi szélmérések voltak (7. ábra), de emellett korlátozottan rendelkezésre álltak szél és légnyomás adatok a part menti területekről (2. táblázat), valamint hajókról (3. táblázat) is. Partot érés híján nem állt rendelkezésre pontos légnyomás adat a ciklon központjából. Ehhez legközelebb a BAREU51 hajó által jelentett adatok voltak szeptember 21-én reggel, amikor az a ciklonközponttól nem messze nyugatra haladt el. Az óránkénti adatok (8. ábra) között a 05:00 UTC-kor mért 1007,6 hPa volt a minimum, ami egyben azt is jelentette, hogy a központi légnyomás az UKMet becslésénél 4-5 hPa-lal alacsonyabb volt, és feltehetőleg hasonló különbség állt fenn az előző napokban is. Másnap reggel ugyanakkor további - a központtól kissé távolabb eső - hajós mérések sokkal magasabb, 1014-1016 hPa-os légnyomást mértek, holott Otilie ekkor volt a legerősebb. Ezek alapján a központi légnyomás feltehetőleg már nem változott sokat a 21-ei mérés után, és 22-én emelkedni kezdett, amint a már említett hidegfront elérte az Alpokat, de a déli része legyengült, és mögötte a Földközi-tenger nyugati medencéjében egy anticiklon kezdett megerősödni. Valószínűsíthető, hogy az emiatt megemelkedő környezeti légnyomás is hozzájárult a ciklon erősödéséhez 22-ére virradóan a megnövekvő nyomási gradiens által.

Szélmérések tekintetében a már említett ASCAT adatok voltak az egyetlenek, melyek ténylegesen megerősítették, hogy Otilie trópusi vihar volt, ugyanis a szeptember 22-én 09:37 UTC-kor történt mérés mutatott egy 75 km/h-s (40 csomós) szélzászlót is, számos 55-65 km/h-s (30-35 csomós) mellett. Emellett amikor a ciklon erősödőben volt előző este, két mérés is érintette 1 órán belül, melyek alátámasztották a konvekció szervezetté válásával bekövetkező viszonylag gyors erősödést. Az első mérés 19:36 UTC-kor még csak 45 km/h-s (25 csomós), a második 20:39 UTC-kor viszont már 55 km/h-s (30 csomós) szélmaximumot mutatott. E szélmérések és a konvekció szervezettsége alapján a ciklon legnagyobb erőssége idején, 22-én 00 és 06 UTC-kor 75 km/h-s (40 csomós) volt a szélerősség. Mivel az erős konvekció 22-én napközben is kitartott, Otilie feltehetőleg még 12 UTC-kor is trópusi vihar volt, és csak 18 UTC-re gyengült trópusi depresszióvá. Az ASCAT mérések alapján jól végigkövethető volt a ciklon már említett különleges fejlődési útja is. 19-én még gyenge és szervezetlen, de egyértelműen frontmentes ciklonként jött létre, és ezután fokozatosan körszimmetrikussá alakult a cirkulációja, miközben a szélerősség lassan növekedett. Ez a fejlődési menet sokkal inkább a meleg óceánok felett kialakuló klasszikus trópusi ciklonokéval megegyező, mintsem az Atlanti-óceán északabbi részén és a Földközi-tengeren megszokott, mérsékelt övi ciklonok átalakulásával létrejövőkével.

Csapadék

Bár az Otilie ciklon kis méretű volt és a hozzá kapcsolódó konvekció döntően a tenger felett helyezkedett el, néhány hevesebb zivatar érintette Szardíniát, Olaszország központi részét és Tunéziát. Az első két területen főként szeptember 19-én és 20-án fordultak elő zivatarok, amikor a ciklon még fejlődő stádiumban volt, illetve trópusi depresszióvá alakult. A két napos csapadékösszeg jellemzően 20-60 mm között mozgott. Tunézia nagyobb részén szintén ennyi csapadék jött össze 5 nap alatt, szeptember 19. és 23. között, de az ország északkeleti csücskén ennél jóval több eső esett. Nabeul-ban 205,0 mm, míg Enfidha-n 123,8 mm csapadék hullott csak szeptember 22-én, és az 5 napos összeg ezeken a településeken 275,0 mm, valamint 161,4 mm volt.

Hullámzás

Mivel a ciklon gyenge volt, nem okozott jelentős hullámzást vagy vihardagályt, a műholdas mérések mindössze 1,2-1,8 m (4-6 láb) körüli mértékadó hullámmagasságot (a hullámok legmagasabb harmadának átlaga) mutattak a környezetében. A szeptember 22-ei heves zivatarok azonban jelentős villámárvizeket produkáltak Tunézia északkeleti részén, különösen Nabeul városában.


7. ábra - Az Otilie ciklonhoz kapcsolódó ASCAT-A/-B szélmérések (csomóban megadva)


8. ábra - Óránkénti légnyomás adatok a BAREU51 hajó által jelentve szeptember 21-én reggel

 

Hely

Minimális tengerszinti légnyomás

Maximális szélsebesség

Nap / Idő [UTC]

Légnyomás [hPa]

Nap / Idő [UTC]

Átlagszél
[km/h (csomó)]

Széllökés
[km/h (csomó)]

Capo Bellavista
(Szardínia)

 

 

20 / 1200

44 (24)

 

Capo Carbonara
(Szardínia)

 20 / 1500

1013,1

20 / 1500

44 (24)

 

Capo Bellavista
(Szardínia)

 21 / 0100

1010,5

21 / 0100

41 (22)

 

Capo Carbonara
(Szardínia)

 21 / 0300

1010,6

 

 

 

Capo Bellavista
(Szardínia)

 21 / 0600

1011,2

21 / 0600

43 (23)

 

Trapani / Birgi
(Olaszo.)

22 / 0500

1013,1

 

 

 

Monastir-Skanes
(Tunézia)

 

 

22 / 1200

39 (21)

 

Pantelleria
(Olaszo.)

22 / 1300

1015,7

22 / 1300

43 (23)

 

Capo Carbonara
(Szardínia)

 

 

22 / 1500

44 (24)

 

Pantelleria
(Olaszo.)

22 / 1500

1014,4

22 / 1500

37 (20)

 

Tunis-Carthage
(Tunézia)

 

 

 22 / 1500

37 (20)

61 (33)

Endfidha
(Tunézia)

 

 

22 / 1800

39 (21)

59 (32)

Nabeul.
(Tunézia)

 22 / 1800

1015,8

22 / 1800

30 (16)

67 (36)

2. táblázat - Válogatott szárazföldi légnyomás- és szélmérések az Otilie ciklonhoz kapcsolódóan

 

Nap / Idő [UTC]

Hajó azonosító jele

Szélesség [°É]

Hosszúság [°K]

Szélirány [°] / Szélsebesség [km/h (csomó)]

Légnyomás [hPa]

19 / 1100

C6TQ6

38,6

11,8

240 / 33 (18)

1017,0

19 / 1300

C6TQ6

39,0

11,8

230 / 28 (15)

1016,0

19 / 2100

C6TQ6

40,8

11,7

090 / 41 (22)

1016,0

20 / 0500

BAREU51

39,7

10,3

 

1015,3

21 / 0500

BAREU51

39,3

10,2

 

1007,6

22 / 0600

A8VE2

37,0

12,1

240 / 50 (27)

1013,8

22 / 0800

C6SY3

38,0

11,7

090 / 37 (20)

1015,0

22 / 0900

C6SY3

38,4

11,7

050 / 59 (32)

1016,0

3. táblázat - Válogatott hajók általi mérések az Otilie ciklonhoz kapcsolódva

 

Hely

Csap. 09.19. [mm]

Csap. 09.20. [mm]

Csap. 09.21. [mm]

Csap. 09.22. [mm]

Csap. 09.23. [mm]

Teljes csapadék [mm]

Capo Bellavista
(Szardínia)

4,0

17,0

2,0

0,0

0,0

21,0

Capo Carbonara (Szardínia)

0,6

1,1

0,1

0,0

0,0

1,8

Cagliari / Elmas
(Szardínia)

27,0

5,0

0,0

0,0

0,0

32,0

Olbia / Costa S.
(Szardínia)

0,8

25,0

0,0

0,0

0,0

25,4

Ponza
(Olaszo.)

61,0

1,0

0,2

0,0

0,0

62,2

Roma Fiumicino (Olaszo.)

12,4

29,4

0,0

0,0

0,0

41,8

Palermo / Punta
(Szicília)

0,0

0,0

1,2

0,0

0,0

1,2

Nabeul
(Tunézia)

37,8

32,0

0,0

205,0

0,2

275,0

Enfidha
(Tunézia)

0,8

36,6

0,0

123,8

0,2

161,4

Monastir-Skanes
(Tunézia)

15,6

16,0

7,8

34,6

0,0

74,0

Kairouan
(Tunézia)
11,3 24,2 0,0 26,1 0,0 61,6
Zaghouan
(Tunézia)
nincs adat 3,0 0,0 9,0 0,0 11,0
Tunis-Carthage
(Tunézia)
0,0 6,8 1,0 6,0 0,0 13,8
Mahdia
(Tunézia)
19,0 2,6 0,0 2,8 0,0 24,4

Sfax El-Maou
(Tunézia)

0,2

10,4

0,0

4,4

0,0

15,0

Sidi Bouzied
(Tunézia)

3,8

7,0

0,0

15,8

0,0

26,6

4. táblázat - Válogatott csapadékadatok az Otilie ciklonhoz kapcsolódóan

 

Reanalízis adatok:

Az Otilie ciklon az ECMWF nagy-felbontású reanalízis adati által is analizálva lett. A vizsgált paraméterek a következők voltak: 300 hPa-os szélmező és divergencia (9. ábra), 925 hPa-os geopotenciál és 850 hPa-os vertikális sebesség (10. ábra), 850 hPa-os szélmező és ekvivalens potenciális hőmérséklet (11. ábra), 500-1000 hPa-os rétegvastagság és 850 hPa-os relatív örvényesség (12. ábra), 200-1000 hPa-os rétegvastagság és 300 hPa-os potenciális örvényesség (13. ábra), valamint a potenciális örvényesség vertikális metszete a ciklon központján keresztül (14. ábra). A vizsgált időtartam szeptember 18. 00 UTC-től szeptember 24. 21 UTC-ig terjedt. Itt azonban csak két kiválasztott időpont kerül feltüntetésre, az egyik szeptember 20. 18 UTC, amikor Otilie trópusi depresszió lett, míg a másik szeptember 22. 12 UTC, amikor megközelítette Tunézia partjait, röviddel azután, hogy a legerősebb volt. A teljes időszak térképeiből készített animáció megtekinthető az alábbi videón:

Ahogy az korábban már említésre került, a ciklonnak nem volt mérsékelt övi vagy szubtrópusi stádiumú előzménye, mielőtt trópusivá alakult, és ezt a reanalízis adatok is megerősítették. Szeptember 19-én a nap első felében egy gyenge, frontmentes ciklonális mező alakult ki Szardínia mellett, melyet egy közeli, kisebb rövidhullámú teknő is segített, ami divergens áramlást idézett elő felette. Ez utóbbi a nap második felére egy önálló, gyenge magassági hidegörvénnyé alakult, de másnap fel is oszlott. Eközben a magasban egy pólusirányú (északias irányba tartó)szétáramlási csatorna épült ki a ciklontól északra, mely Észak-Olaszországtól az Adriai-tengeren át Horvátországig és Boszniáig húzódott. Ez megnövelte a magassági divergenciát a fejlődő ciklon felett, és ennek köszönhetően jól fejlett magassági szétáramlás alakult ki körülötte. Amikor Otilie kialakult, már rögtön rendelkezett gyenge meleg maggal, és 850 hPa-on közepes erősségű relatív örvényesség kapcsolódott hozzá. A ciklon nyugat felől ugyanakkor némileg szárazabb levegőt szívott magába, de ennek utánpótlása hamar megszűnt, és szeptember 20-án a 850 hPa-os ekvivalens potenciális hőmérséklet emelkedni kezdett a ciklon központjában. A nap második felében pedig a relatív örvényesség is jóval erősebb és koncentráltabb lett a központban. Mindezen paraméterek a műholdképekkel együtt megerősítették, hogy Otilie 18 UTC-re trópusi ciklon lett.

A következő 2 napon a reanalízis adatok nem mutattak jelentősebb változást. A ciklon megőrizte meleg magját, mely mind a rétegvastagság, mind a 850 hPa-os ekvipotenciális hőmérséklet térképeken határozottan megjelent. Emellett a cirkuláció is meglehetősen szimmetrikus maradt, és a relatív örvényesség továbbra is egy határozott maximummal rendelkezett a központban, amihez kisebb spirális karok kapcsolódtak. A 925 hPa-os geopotenciál megerősítette a korábban említett feltételezést, hogy a legerősebb erősség elérésének idején a ciklon központi nyomása és a környezeti légnyomás is emelkedni kezdett, amint a hidegfront mögött egy anticiklon épült ki a Földközi-tenger nyugati medencéje felett. Ez a meleg anticiklon megfigyelhető volt a rétegvastagsági térképeken is, míg a 850 hPa-os ekvipotenciális hőmérséklet jól mutatta a hidegfrontot és a mögötte érkező szárazabb, hűvösebb légtömeget, ami az Alpokat nyugatról és keletről megkerülve érte el a Mediterráneumot. A légtömeg nyugati ága 22-én kölcsönhatásba került Otilie-vel, és ennek is volt köszönhető a konvekció megszűnése Tunézia felett 23-ára virradó éjszaka. Emellett a hidegfront a magassági áramlások megváltoztatásával is hozzájárult a trópusi vihar gyengüléséhez, ugyanis hatására 22-én 300 hPa-on egyre inkább északkeletire fordult és megerősödött az áramlás. Ez által egyrészt megnövekedett a szélnyírás a ciklon felett, másrészt megszűnt a kedvező, kiterjedten divergens áramlás. Kisebb divergens területek azonban még előfordultak, melyek elősegítették a mélykonvekció fennmaradását 22-én napközben.

A 300 hPa-os potenciális örvényesség szeptember 18-án és 19-én volt a legerősebb a ciklon környezetében, amikor a korábban említett magassági teknő, majd hidegörvény még fennállt, majd ennek feloszlása után már csak gyenge örvényességi foltok voltak megfigyelhetőek időnként. A ciklonközponton átmenő vertikális metszetek határozottan megjelenő, de viszonylag gyenge potenciális örvényességi (PV-) tornyot mutattak, mely nem volt összekapcsolódva a magassági potenciális örvényességi anomáliával, ami szintén trópusi jellegre utalt. A PV-torony szeptember 22-én már kissé megdőlt a magassággal délnyugati irányban, amit valószínűleg az említett szélnyírás-növekedés okozott.


9. ábra - A 300 hPa-os szélmező (nyilak és színes vonalak, m/s) és divergencia (szürke színezés, 1/s) alakulása az Otilie ciklon környezetében a jelzett időpontokban


10. ábra - A 925 hPa-os geopotenciál (kék-bordó színezés, m2/s2) és a 850 hPa-os vertikális sebesség (piros-lila színezés, Pa/s) alakulása az Otilie ciklon környezetében a jelzett időpontokban


11. ábra - A 850 hPa-os szélmező (nyilak és szürke vonalak, m/s) és ekvivalens potenciális hőmérséklet (színezés, °C) alakulása az Otilie ciklon környezetében a jelzett időpontokban


12. ábra - Az 500-1000 hPa-os rétegvastagság (színes vonalak, m) és a 850 hPa-os relatív örvényesség (szürke színezés, 1/s) alakulása az Otilie ciklon környezetében a jelzett időpontokban


13. ábra - A 200-1000 hPa-os rétegvastagság (színes vonalak, m) és a 300 hPa-os potenciális örvényesség (szürke színezés, Km2/kgs, ahol 1-5 Km2/kgs = 1 PVU) alakulása
az Otilie ciklon környezetében a jelzett időpontokban


14. ábra - A potenciális örvényesség vertikális metszetei az Otilie ciklon központján keresztül a jelzett időpontokban
(a metszetek helyét az előző ábrán látható fehér vonalak jelzik)

Műholdkép-animációk:

Látható (RGB) tartományú műholdfelvételek (09.19. - 09.23.):

Felhőtető-hőmérséklet műholdfelvételek (09.21. - 09.22.):

Infravörös tartományú műholdfelvételek (09.19. - 09.23.):

Írta: Hérincs Dávid
Az ECMWF reanalízis adatfájlokért köszönet az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársának, Ihász Istvánnak.
A műholdképek forrása: Sat24.com, Kachelmannwetter, EUMETSAT
A mért adatok forrása: ogimet.com, infoclimat.fr, NOAA