Kezdőlap

 

Az első komolyabb konvektív időszak a Nyugat-Dunántúlon 2011-ben

Előzmények:
2011. áprilisának nagy részén anticiklon uralta az időjárást a Kárpát-medence fölött, így a hónap első két harmadában általában száraz, gyakran napos idő volt. A nyugati országrészben egyedül 4-én fordult elő nagyobb mennyiségű csapadék egy hidegfrontból. A szárazság mellett a 20-a körüli napokban meglehetősen nagy, 20-22 fokos napi hőingás volt. A nappali magas hőmérséklet és alacsony légnedvesség a gyenge széllel párosulva kedvezett a pörördögnek, porforgatagnak nevezett időjárási jelenség kialakulásához. Ez a képződmény általában üresen álló szántóföldek, poros földutak, forró aszfalt/beton felett jön létre, az időtartama néhány másodperctől több percig, míg az örvényoszlop magassága néhány 10 cm-től akár több méterig is terjedhet. A húsvét előtti napokban Egyházasrádóc térségében több ilyen örvényt is sikerült megfigyelni a falu körüli szántókon, de valószínűleg máshol is kialakultak ilyen forgószelek (a Skywarn osztrák időjárási fórum alapján Délkelet-Ausztriában 19-én, 22-én és 23-án is észleltek jól fejlett porforgatagokat).


Egy kisebb méretű és egy több méter magas pörördög 21-én délután

Magassági hidegcsepp:
23-án egy hidegfront mögött egy önálló magassági hidegörvény szakadt le Lengyelország északkeleti területén, mely aztán lassan délnyugat felé indult. Ez a légköri képződmény Magyarországot ugyan nem érte el, de Csehország felett áthaladva a Nyugat-Dunántúli régióban, valamint az északi országrészben meghozta a várva várt csapadékot. 24-én még csak elszórtan, leginkább északnyugaton fordult elő egy-egy zápor, néhol zivatar. 25-én azonban már kiterjedtebb volt a konvekció, a késő délutáni óráktól az egész régióban záporok, zivatarok törtek ki. Néhol hevesebb események is előfordultak, pl. jégeső a Zala megyei Liszón. Éjszaka egy konvergenciazóna mentén mind többfelé kezdődött kiadós záporeső, és az esőzés jórészt a következő nap is folytatódott. 27-én reggelig a régió keleti felén kb. 10 mm, míg nyugaton 20-25 mm csapadék hullott.


Gomolyfelhő-képződés és kora esti zivatar Egyházasrádóc térségében 25-én

Sekély mediterrán ciklonális mező:
27-ére a hidegcsepp eltávolodott, és némileg legyengült, így az időjárási helyzetet egyre inkább egy tőlünk délre, a mediterrán térség felett elhelyezkedő, sekély ciklonális mező áramlási rendszere irányította. Ebben kelet, délkelet felől több hullámban nedves levegő áramlott térségünkbe. 27-én délkelet felől egy elöregedő ciklon felhőzete érte el az országot, mely délen, délnyugaton néhol gyenge esőt is okozott. A vastagodó rétegfelhőzet alatt Veszprém, Zala és Vas megyében záporok kezdtek kialakulni, majd 14 óra után néhol már zivatar is kifejlődött. A szervezett konvekció azonban csak 15 óra után kezdődött el Vas megye keleti felén egy összeáramlási vonal hatására, melynek eredményeképp egy zivatarzóna vonult végig Vas megyén, majd érintette Győr-Moson-Sopron megye nyugati területit is. A záporokból, zivatarokból szélsőséges területi eloszlásban általában csapadéknyom - 10 mm eső esett.


Záporok, zivatarok Vas megyében 27-én délután

28-án csak elszórtan fordultak elő záporok, zivatartevékenységet pedig csak Vas és Győr-Moson-Sopron megye határterületéről jelentettek. 29-én éjszaka délkelet felől már több záporsáv is elérte a régiót, és a záporos, felhős idő a délelőtti órákig folytatódott. Déltől azonban egyre többfelé felszakadozott a felhőzet, és gomolyfelhő-képződés indult meg. A délután második felében kelet felől egyre több helyen alakultak ki rövid életű, ám intenzív zápor-, valamint zivatargócok. A villámtevékenység egyik esetben sem volt túl gyakori, de némelyik cellát ismét jégeső kísérte.

A konvektív időszak csúcspontja 30-án következett. A nap első felében még ekkor is sok felhő borította az eget, később azonban a naposabbá váló idő hatására egyre több labilitás halmozódott fel a légkörben, és a nedvességi viszonyok is kedvezőek voltak záporok, zivatarok kialakulásához. Az első gócok dél körül keletkeztek a Kőszegi-hegység térségében, majd kora délutántól egyre több zápor, zivatar pattant ki előbb Vas és Győr-Moson-Sopron megye, majd Zala megye keleti felén is. Ezek a gócok egy konvergenciazóna mentén jöttek létre, mely a délután folyamán lassanként nyugatabbra helyeződött, így késő délutánra a csapadékképződés is elérte a nyugati határt. A legintenzívebb zivatarcellák Zala, valamint Vas megyében alakultak ki. A konvergencia jelenléte pedig kedvezett az ilyen esetekben gyakoribb nem mezociklonális (nem szupercellához kapcsolódó) felhőtölcsér kialakulásához, melynek eredményeként Egyházasrádóctól keletre délután egy tubát lehetett megfigyelni. A mindennapos záporoknak köszönhetően - jelentős térségbeli különbségekkel - áltagosan 10 mm körüli csapadékhozamokat hoztak április utolsó napjai, így a hónap az első két dekád szárazsága ellenére átlagos körüli csapadékösszeggel zárt. A zivatarokat helyenként ismét jégeső kísérte, valamint a hosszabb ideig egyhelyben álló cellákból lezúduló nagy mennyiségű csapadék is károkat okozott, főként a zalai és vasi, dombos vidékeken.


Lenyúló felhőtölcsér Egyházasrádóctól keletre 30-án

Az eseménydús időszak zárásaként május elsején egy mediterrán ciklon felhőzete és egy észak felől közeledő hidegfront között még labilizálódott némileg az északnyugati térség, így ezen a napon is előfordultak záporok, zivatarok. A Mosonmagyaróvár-Körmend vonal térségében ismét fellelhető volt egy összeáramlási zóna, mely mentén a kora délutáni óráktól egymás után fejlődtek ki a záporok, zivatarok. A csapadékhullás intenzitása általában kissé erősebb volt az előző napokénál, de a legtöbb cellából csak ritkán dörgött. A konvergencia mentén azonban ezúttal is megfigyeltek tubát, ezúttal Vépen. A hidegfront 15-17 óra között haladt át a régión, és főként az északi részén okozott további zivatarokat. Mögötte később átmenetileg megszűntek a konvektív események, a csapadékhullás csendes esőbe ment át. Este azonban helyenként ismét előfordult zápor.

Írta és a fényképeket készítette: Hérincs Dávid