Időjárási adatok 5 év méréseiből (2007-2011) - Egyházasrádóc

Hőmérséklet - csapadék:
A vizsgált 5 év során az évi középhőmérséklet átlagos értéke 11 °C körül ingadozott. Az időszakot összességében kismértékű melegedés jellemezte, de 2010-ben átmenetileg hűvösebb volt. Ez a lehűlés legnagyobb mértékben a maximumokban mutatkozott meg, míg a minimumok tekintetében alig történt visszaesés a 2009-es évhez képest. Az 5 év alatt a legalacsonyabb hőmérséklet -18,2 °C volt 2009. december 21-én, míg a legmelegebb 2007. július 20-án volt, 39 °C-os csúcsértékkel.
Az éves csapadékösszegek az első 3 évben viszonylag egységesen 750 mm körül alakultak, míg 2010-ben kiugróan magasas, kevéssel 900 mm-t meghaladó csapadék hullott. (Ez a csapadékos időjárás okozta a kismértékű visszaesést a hőmérsékletben.) 2011-ben ezzel szemben szárazra fordult az idő. Az 5 év körül ez utóbbi volt az egyetlen, melynek éves csapadékösszege elmaradt az átlagostól. A mérések során a legcsapadékosabb hónap 2008. júniusa volt 209 mm csapadékkal, míg a legszárazabbnak 2011. novembere bizonyult, amikor mindössze 1 mm csapadék hullott. Napi viszonylatban 2008. június 3-án esett a legtöbb eső, akkor egy zivatarnak köszönhetően 64 mm lett a csapadékösszeg.
(A hőmérsékleti értékek a napi minimumokból és maximumokból számolt adatokon alapulnak.)

Hőmérsékleti jelzőnapok:
A hőmérsékleti jelzőnapok tekintetében legszembetűnőbb a fagyos- és nyári napok növekedése, melyben csak a 2010-es év jelentett eltérést. Ekkor ugyanis a gyakori nyári csapadék miatt az előző éveknél jóval kevesebb nyári nap került regisztrálásra. A téli-, valamint hőségnapok száma minden évben 20 körül alakult, de ezek tekintetében kismértékű csökkenő tendencia figyelhető meg. Forró nap mindössze 2 évben fordult elő, míg 2011. kivételével néhány zord nap minden évben volt. A nyári-, valamit a hőségnapok száma minden évben meghaladta az átlagos értéket, de a fagyos-, és téli napok száma ezzel ellentétben kissé alacsonyabbnak bizonyult az átlagnál.
(Megjegyzés - az egyes jelzőnapok jelentése --> zord nap: -10,0 °C alatti napi minimum; téli nap: 0,0 °C-os vagy ez alatti napi maximum; fagyos nap: 0,0 °C alatti napi minimum; nyári nap: 25,0 °C feletti napi maximum; hőségnap: 30,0 °C feletti napi maximum; forró nap: 35,0 °C feletti napi maximum)

Csapadékos és havas napok:
A csapadékos napok (olyan napok, amikor csapadék hullott, attól függetlenül, hogy esett-e belőle mérhető mennyiség) éves száma 150 körül ingadozott, ezen belül azonban előbb emelkedett, majd ismét csökkent. A legszembetűnőbb érdekesség, hogy a legtöbb csapadékos nap nem a legcsapadékosabb évben, 2010-ben fordult elő, ami jól mutatja, hogy akkor a sok csapadék gyakori nagy csapadékösszegekből tevődött össze.
A havas jelzőnapokat vizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy a 2010-es évben esett a legtöbb hó, míg a legkevesebb 2008-ban és 2011-ben. A havas napok (olyan nap, amikor havazás, hószállingózás, vagy hózápor fordult elő) éves száma 2009. és 2010. kivételével elmaradt a sokéves átlagtól, s ugyanígy a hótakarós napok (olyan napok, amikor reggel mérhető mennyiségű hóvastagság volt) száma is csak 2010-ben érte el az átlagost. A legnagyobb hóvastagság értéke 2010-et kivéve szintén átlag alattinak bizonyult, akkor azonban meghaladta azt. Említésre érdemes az év 94 cm-es összes lehullott hómennyisége is, mely azt fejezi ki, hogy az évben lehullott hóréteg hány cm-es lenne, ha nem olvadt volna el.

Szél:
Az 5 év adatából készített átlagos széleloszlás grafikonon jól látszanak az Alpokaljára jellemző éghajlati és földrajzi sajátosságok. Az uralkodó északi szélirány gyakorisága majdnem eléri a 30 %-ot, s ezen kívül gyakorinak mondható még a déli, délnyugati, valamint kisebb mértékben az északkeleti szél. A főként őszre jellemző keleti, délkeleti irányú légmozgás már jóval kevesebbszer fordult elő, míg az Alpok árnyékoló hatása miatt a nyugati, északnyugati irányú szél meglehetősen ritka volt.
(A széladatok a napi átlagos szélirányt figyelembe véve készültek. Abban az esetben ha egy front miatt két jól meghatározott szélirány is előfordult egy napon (pl. eleinte déli, majd északi), mindkettő felhasználásra került. Azok a napok, melyeken az átlagszél nem volt egyértelműen meghatározható (változó irányú, többnyire nagyon gyenge légmozgás anticiklonális helyzetben) nem szerepelnek az összesítésben.)

Zivatarok:
A zivatarok és száraz zivatarok (távolban észlelt dörgés, csapadék nélküli zivatar) éves száma és eloszlása nagyjából megegyezik  sokéves átlaggal. Egyértelműen látszik a nyári, ezen belül a júniusi zivatartöbblet, míg a téli félévben ritkán lehetett égzengést észlelni. Az éves zivatarszám alakulása meglehetősen hektikus, ami nagyban függött az adott évben kialakult jellemző időjárási helyzetekkel. A legtöbb vihar 2008-ban, valamint 2009-ben volt, amikor a szokásos, észak-északnyugat felől érkező hidegfrontok mellett nyáron a mediterrán térségben gyakrabban alakultak ki hosszabb ideig tartó sekély ciklonok (bárikus mocsárhelyzetek), melyek kedveztek a zivatarok kialakulásának. 2010-ben a sok csapadék mellett jóval ritkábban fordult elő zivatar, aminek legfőbb oka mediterrán térségben a megerősödő ciklontevékenység volt (bárikus mocsárhelyzetek hiánya), de feltehetőleg szerepet játszott benne a korábbi évekhez képest alacsonyabb hőmérséklet is (legfőképp az őszi zivatarok teljes elmaradásában).

Köd:
A ködös napok éven belüli eloszlása szintén jól tükrözi az éghajlati átlagot. A legnagyobb ködhajlam az őszi, kora téli időszakban volt, és minden évben novemberben fordult elő a legtöbb ködös nap. Ez többnyire a hónapban már gyakrabban előforduló hideg légpárna nevű időjárási helyzethez kapcsolódott, amikor a Kárpát-medencét anticiklon uralta, melyben a talaj közelében megrekedt a hűvös, nyirkos levegő. A leginkább ködmentes hónapok az április, valamint az augusztus voltak. A nyári hónapok ennél valamivel nagyobb számban előforduló ködös napjai gyakran kapcsolódtak záporos, zivataros időszakhoz, főként bárikus mocsárhelyzet idején, amikor éjszaka nem volt számottevő talaj közeli légmozgás.
(2007-ből még nem álltak rendelkezésre rendszeres köd-megfigyelések, így ez az év nem szerepel a grafikonon.)

Saját adatokból készítette: Hérincs Dávid