Kezdőlap

 

Hidegfront egy szezonnyi szupercellával 2016. július 12-én, 13-án

Előzmények:
A 2016-os konvektív szezon első fele meglehetősen hullámzó teljesítménnyel rukkolt elő. A kezdés viszonylag korai volt, hiszen már március 29-én többfelé volt nyárias zivatar Vas megyében, és április 23-án szintén, emellett pedig április 8-án már egy kisebb szupercella is látogatást tett a nyugati határszélen. Ezután azonban visszaesés következett. Ráadásul nem csak a konvekcióban,  hanem a hőmérsékletben is, így érthető is volt, hogy április végétől május végéig miért csak 1-2 zivataros nap fordult elő. A május végi nyári meleg azonban visszahozta a zivatarokat is, vagyis leginkább a meleg időszakokat lezáró hidegfrontok hozták meg őket, 23-án és 29-én. Emellett 26-án és 27-én az Alpokból ismét megkörnyékezték szupercellák is a megye nyugati, északnyugati részét. Június első fele aztán igazi konvektív ünnepet hozott. Az első 5 napon egy sekély ciklonnak köszönhetően mindennaposak voltak a záporok, zivatarok, igaz jelentős áramlás hiányában ezek lokális jelenséggé váltak. 11-én és 14-én pedig ismét egy-egy hidegfront váltotta ki, hogy a felmelegedett légkör zivatarok formájában hűtse le magát. Ezt azonban újabb hosszú szünet követte, bár ekkor már nem a hőmérséklettel, hanem a légkör nedvességével volt gond. Hiába melegedett fel ugyanis gyakran 30 fok köré a levegő, és hiába érkezett 4 hidegfront is június közepe és július közepe között, egyik sem tudott maradandót produkálni. Június 25-én ugyan elszórtan előfordult zivatar, de a július 2-ai, 6-ai és 9-ei front már szinte teljesen eseménytelenül vonult át. Pedig utóbbi két esetben már jelentős szélnyírás is jelen volt, de ezt csak a gomolyok jelezték...


Zivatar kifutófelhővel Egyházasrádóctól északnyugatra június 14-én, valamint a szélnyírás hatására megcsavarodott, megdőlt,
zápor is okozó gomolytömb (úgynevezett "mini-szupercella") július 6-án

Hidegfront szupercellákkal és zivatarokkal:
Július 12-én azonban olyan hidegfront közelített meg bennünket, mely előtt minden fontos légköri tényező - mint például a labilitás és a nedvesség - megfelelőnek bizonyult, ráadásul ezúttal is rendelkezésre állt szélnyírás. A front előtt 11-én 33 fok körüli hőmérséklettel tetőzött a meleg, de még 12-én is elérte a csúcsérték a 31-32 fokot. Délután aztán beindult a szokásos "alpesi zivatargenerátor", és több erős zivatargóc is kialakult. A legdélebbi szupercellává fejlődött, és a hegyekről "legurulva" jól megszívta magát a síki meleg, labilis légtömegből. Sajnos túlságosan is, hiszen a cellát 3-4 cm-es átmérőjű jégeső is kísérte, mind Burgenlandban, mind Vas megyében, a Szombathely-Sárvár vonalon történő áthaladása során. A szupercella struktúrája ugyanakkor teljesen tankönyvbe illett. Az előoldali (jobb oldalon) és a hátoldali (bal oldalon) leáramlása egyaránt tartalmazott csapadékot, vagyis a szupercella klasszikus fajtájú volt. Az előoldali leáramlás felől pedig a falfelhő, illetve az ahhoz kapcsolódó farokfelhő folyamatosan szívta be a cellába nedves levegőt.



A Szombathelyre lecsapó szupercella 12-én délután - képkockáról képkockára

A szombathelyi fenevaddal azonban még nem volt vége a hidegfront előzetes műsorának. Néhány órával később Kőszeg térségét érte el egy szupercella, melyet hasonlóképp viszonylag nagy méretű jégeső kísért. Kora este pedig elszórt zivatarok alakultak ki a megye középső és északi részén. Éjszaka azonban átmenetileg a légkör is nyugovóra tért.

De csak átmenetileg, hiszen 13-a még pörgősebb napnak bizonyult, ugyanis ekkor vonult át valójában maga a hidegfront. Reggel alacsonyszinten már északira fordult, és kissé megélénkült a szél, de ez különösképpen nem érdekelte a légkör magasabb szintjeit, mivel ott még délnyugati maradt az áramlás, és labilis a légkör. És ha már így volt, egy Karintiából induló szupercella rögtön kora délelőtt úgy gondolta, él a lehetőséggel. Csakhogy az alsó északi szél azért keresztülhúzta a számítását, így az országot elérve legyengült, majd a megye északkeleti részén fel is oszlott. De elszántságát jelezte, hogy Szombathely környékén járva még mindig nőttek bele a gomolyok középszintről kiindulva.


Középszintről induló, úgynevezett emelt konvekciós szupercella 13-án délelőtt Egyházasrádóctól északra

Ez azonban még csak afféle felvezetés volt, a főműsor délután kezdődött. Ekkor Szlovéniában egymás után alakultak ki a zivatarok, melyek közül több szupercellává fejlődött. Utóbbiak a megye déli részét érintették, de zivatar másutt is előfordult a megyében, több hullámban. Az első szupercellás zivatar 5 óra körül érte el a szentgotthárdi csücsköt, majd "pörgött tovább" kelet-északkelet felé. A cellát elképesztően csavarodott, igazi "oklahomai" struktúra jellemezte, ami utalt a légkörben fennálló igen jelentős szélnyírásra. Közvetlenül tőle délre egy másik szupercella is kialakult, és a két cella egybeolvadva később az egész Dunántúli-középhegység felett áthaladt, majd Budapest északi részét érintve az Északi-középhegység nyugati részén fejezte be hosszú, sajnos több helyen ismét jégkárokkal tarkított utazását.


A Szlovéniából érkező első szupercella délután Egyházasrádóctól kissé délre elhaladva

A második szlovén szupercella kevéssel 6 óra után lépte át a határt. Viszont ez délebbi pályán mozgott, így éppen csak érintette Vas megye déli csücskét, majd a Balaton felé folytatta útját, ismét több helyen jégesőt és szélvihart okozva. Tőle északra azonban kisebb beágyazott cellák is előfordultak, melyek már Vas megyében "randalíroztak", már ha az általuk okozott kisebb záporesőket lehet így nevezni. Hiába vonult el azonban ez a két rendszer, és hűlt le a levegő, a légkör még mindig labilis maradt. Ennek jeléül sötétedés körül újabb szupercella osont be a megyébe az osztrák-szlovén határvidékről. Ez ugyanakkor már gyengébbnek bizonyult az előzőeknél, amit jelzett, hogy a szélnyírás teljesen megdöntötte az egész cellát, és az üllőjét messze elfújta a feláramlási részétől. A szupercellát amolyan "kicsi a bors, de erős" jelleggel viszonylag gyakori, és szinte kizárólag lecsapó villámokból álló zivatartevékenység jellemezte. Útját azonban már csak Vasvár-Jánosháza térségéig tudta folytatni, majd feloszlott.


Az Egyházasrádóc felé közeledő kora esti szupercella, és annak néhány villáma (videóból kivágott képkockák)

Ezzel azonban még mindig nem volt vége a zivataroknak, mivel az esti órákban elszórtan újabb gócok pattantak ki a megyében. Éjjel pedig zárszóként, és magával a hidegfronttal egy kiterjedt zivatarrendszer érkezett nyugatról. Ezt ritka villámtevékenység, ugyanakkor igen bőséges égi áldás kísérte. A megye nagy részén elérte a 30-40 mm-t a csak ebből hullott csapadék, így a déli területeken, melyeket a szupercellák is érintettek, helyenként 50-60 mm-t meghaladó csapadékösszeg is előfordult 13-án. A két nap alatt azonban a megye északnyugati részén is hasonló összegeket mértek, a 12-ei szupercellák és zivatarok révén. Így összességében elmondható, hogy a hidegfront - a károkozás ellenére - pozitív mérleggel zárt, hiszen megyeszerte jelentősen mérséklődött az éppen kibontakozóban lévő szárazság (június 20-a óta nem hullott érdemleges csapadék). Emellett a frontot rég nem látott zivatartevékenység jellemezte, ráadásul legalább 5 szupercella keresztezte a megyét, mely olykor egy teljes konvektív szezonban sem fordul elő, nem, hogy 2 nap alatt.

Szentg.-Farkasfa: 74,3 mm Sárvár: 45,0 mm
Vép: 73,1 mm Csipkerek: 36 mm
Kőszeg: 71,3 mm Ják: 35,6 mm
Rábagyarmat: 70,6 mm Magyarszombatfa: 33 mm
Peresznye: 68,8 mm Gór: 32,6 mm
Pinkamindszent: 54,7 mm Karakó: 32,2 mm
Szalafő: 54,5 mm Pápoc: 30,0 mm
Körmend: 53,1 mm Káld: 29 mm
Felsőcsatár: 52,9 mm Boba: 27 mm
Söpte: 52,5 mm Sitke: 27 mm
Szombathely (külv.): 50,4 mm Celldömölk (Ság hegy): 25 mm
Bucsu: 50 mm Chernelházadamonya: 21 mm
Egyházasrádóc: 47,0 mm  

(forrás: OMSZ /MET-ÉSZ, ogimet.com/, www.nyuduvizig.hu, www.metnet.hu, www. idokep.hu)

Írta, a fényképeket és a térképet készítette: Hérincs Dávid