Bevezetés:
A 2016-os konvektív szezon első fele meglehetősen hullámzó teljesítménnyel rukkolt elő. A kezdés viszonylag korai volt, hiszen már március 29-én többfelé volt nyárias zivatar Vas megyében, és április 23-án szintén, emellett pedig április 8-án már egy kisebb szupercella is látogatást tett a nyugati határszélen. Ezután azonban visszaesés következett. Ráadásul nem csak a konvekcióban, hanem a hőmérsékletben is, így érthető volt, hogy április végétől május végéig miért csak 1-2 zivataros nap fordult elő. A május végi nyári meleg azonban visszahozta a zivatarokat is, vagyis leginkább a meleg időszakokat lezáró hidegfrontok hozták meg őket, 23-án és 29-én. Emellett 26-án és 27-én az Alpokból ismét megkörnyékezték szupercellák is a megye nyugati, északnyugati részét. Június első fele aztán igazi "konvektív ünnepet" hozott. Az első 5 napon egy sekély ciklonnak köszönhetően mindennaposak voltak a záporok, zivatarok, igaz jelentős áramlás hiányában ezek lokális jelenséggé váltak. 11-én és 14-én pedig ismét egy-egy hidegfront váltotta ki, hogy a felmelegedett légkör zivatarok formájában hűtse le magát. Ezt azonban újabb hosszú szünet követte, bár ekkor már nem a hőmérséklettel, hanem a légkör nedvességével volt gond. Hiába melegedett fel ugyanis gyakran 30 °C köré a levegő, és hiába érkezett 4 hidegfront is június közepe és július közepe között, egyik sem tudott érdemi eseményeket produkálni. Június 25-én ugyan elszórtan előfordult zivatar, de a július 2-ai, 6-ai és 9-ei front már szinte teljesen eseménytelenül vonult át.

Hidegfront szupercellákkal és zivatarokkal:
Július 12-én azonban olyan hidegfront közelített meg bennünket, mely előtt minden fontos légköri tényező - mint például a labilitás és a nedvesség - megfelelőnek bizonyult, ráadásul nagyobb mértékű szélnyírás is rendelkezésre állt. A front előtt 11-én 33 °C körüli hőmérséklettel tetőzött a meleg, de még 12-én is elérte a csúcsérték a 31-32 °C-ot. Délután aztán beindult a szokásos "alpesi zivatargyár", és több erős zivatargóc is kialakult. A legdélebbi szupercellává fejlődött, és a hegyekről "legurulva" jól megszívta magát a a meleg, labilis légtömeggel. Sajnos túlságosan is, hiszen a cellát 3-5 cm-es átmérőjű jégeső is kísérte, mind Burgenlandban, mind Vas megyében, a Szombathely-Sárvár vonalon történő áthaladása során. A szupercella struktúrája ugyanakkor teljesen tankönyvbe illő volt. Az előoldali (jobb oldalon) és a hátoldali (bal oldalon) leáramlása egyaránt tartalmazott csapadékot, vagyis a szupercella klasszikus fajtájú volt. Az előoldali leáramlás felől pedig a falfelhő, illetve az ahhoz kapcsolódó, hosszan elnyúló farokfelhő folyamatosan szívta be a mezociklonba a nedves levegőt.

A szombathelyi fenevaddal azonban még nem volt vége a hidegfront előzetes műsorának. Néhány órával később Kőszeg térségét érte el egy szupercella, melyet hasonlóképp viszonylag nagy méretű jégeső kísért. Kora este pedig elszórt zivatarok alakultak ki a megye középső és északi részén. Éjszaka azonban átmenetileg a légkör is nyugovóra tért. 13-a ugyanakkor még pörgősebb napnak bizonyult, ugyanis ekkor vonult át maga a hidegfront. Reggel alacsonyszinten már északira fordult, és kissé megélénkült a szél, de a magasabb szinteken még délnyugati maradt az áramlás, illetve labilis a légkör. Délelőtt már elérte Vas megyét egy, még Karintiából induló emelt konvekciós szupercella, de ez a következőkben gyorsan legyengült, majd a megye északkeleti részén fel is oszlott.

Ez azonban még csak afféle felvezetés volt, a főműsor délután kezdődött. Ekkor Szlovéniában egymás után alakultak ki a zivatarok, melyek közül több szupercellává fejlődött. Utóbbiak a megye déli részét érintették, de zivatar másutt is előfordult a megyében, több hullámban. Az első szupercellás zivatar 5 óra körül érte el a Szentgotthárd térségét, majd haladt tovább kelet-északkelet felé. A cellát elképesztően csavarodott, igazi "oklahomai" struktúra jellemezte, ami utalt a légkörben fennálló igen jelentős szélnyírásra. Közvetlenül tőle délre egy másik szupercella is kialakult, és a két cella egybeolvadva később az egész Dunántúli-középhegység felett áthaladt, majd Budapest északi részét érintve az Északi-középhegység nyugati részén fejezte be hosszú, sajnos több helyen ismét károkozással tarkított útját.

A második szlovén szupercella kevéssel 6 óra után lépte át a határt. Viszont ez délebbi pályán mozgott, így éppen csak érintette Vas megye déli csücskét, majd a Balaton felé folytatta útját, több helyen jégesőt és szélvihart okozva. Tőle északra azonban kisebb beágyazott cellák is előfordultak, melyek már Vas megyében vonultak át, jóval szelídebb kivitelben. Hiába vonult el azonban ez a két rendszer, és hűlt le a levegő, a légkör még mindig labilis maradt. Ennek jeléül sötétedés körül újabb szupercella osont be a megyébe az osztrák-szlovén határvidékről. Ez ugyanakkor már gyengébbnek bizonyult az előzőeknél, amit jelzett, hogy a szélnyírás teljesen megdöntötte az egész cellát, és az üllőjét messze elsodorta a feláramlási részétől. A szupercellát amolyan "kicsi a bors, de erős" jelleggel viszonylag gyakori, és szinte kizárólag lecsapó villámokból álló zivatartevékenység jellemezte. Útját azonban már csak Vasvár-Jánosháza térségéig tudta folytatni, ott feloszlott.

Ezzel azonban még mindig nem volt vége a zivataroknak, mivel az esti órákban elszórtan újabb gócok pattantak ki a megyében. Éjjel pedig zárszóként, és magával a hidegfronttal egy kiterjedt zivatarrendszer érkezett nyugatról. Ezt ritka villámtevékenység, ugyanakkor igen bőséges égi áldás kísérte. Az ebből lehullott csapadék mennyisége a megye nagy részén elérte a 30-40 mm-t, így a déli területeken, melyeket a szupercellák is érintettek, helyenként 50-60 mm-t meghaladó csapadékösszeg is előfordult 13-án. A két nap alatt azonban a megye északnyugati részén is hasonló összegeket mértek, a 12-ei szupercellák és zivatarok révén. Így összességében elmondható, hogy a hidegfront - a károkozás ellenére - pozitív mérleggel zárt, hiszen megyeszerte jelentősen mérséklődött az éppen kibontakozóban lévő szárazság (június 20-a óta nem hullott érdemleges csapadék). Emellett a frontot rég nem látott zivatartevékenység jellemezte, és legalább 5 szupercella keresztezte a megyét, köztük 2 heves példány is, mely olykor egy teljes konvektív szezonban sem fordul elő, nem, hogy 2 nap alatt.