Hidegfrontok zivatarokkal és szupercellákkal 2017. július elején
Előzmények:
A 2017-es konvektív szezon ott folytatta, ahol az előző évi abbahagyta. Bár az
első szupercellá(k)ra május 24-éig kellett várni, és az(ok) is csak kis mini-LP példány(ok) volt(ak), júniusban már több szupercellás helyzet is
előfordult Vas megyében és térségében. Ezek közül a legjelentősebbet a 12-én átvonuló
hidegfront szolgáltatta, melyhez kapcsolódva délután előbb egy "hagyományos", ciklonálisan forgó (jobbra kanyarodó) példány érte el a megye nyugati határát,
bár ott aztán hamar le is gyengült. A kora esti órákban azonban egy anticiklonálisan
forgó (balra kanyarodó) szupercella is áthaladt a megye középső részén,
hozzávetőlegesen a Ják-Vasvár vonalon, ráadásul ez sokáig életben maradt,
egészen a Balatonig eljutott. Ezt követően 16-án kora este a megye déli
területén alakult ki egy szupercella, mely Zala megyében erősödött meg és haladt végig (és a
kettéválása után mind a balra, mind a jobbra kanyarodó tagja megmaradt). Majd
23-án Egyházasrádócot is érintve vonult át egy szupercellás zivatar a megye
délnyugati részén. A szezon eddigi (és könnyen lehet, hogy abszolút) legnagyobb
dobása azonban július elején érkezett el, 3 szupercellás
nap és legalább 9 db szupercella révén.
Az egyik mini-LP szupercella Egyházasrádóc közelében május 24-én, valamint az esti,
anticiklonálisan forgó szupercella június 12-én este
Hullámzó front szupercella-bőséggel:
Az események július 5-én indultak be, amikor észak felől egy hullámzó
frontálzóna közelített meg bennünket. A front viszonylag gyenge volt, így bár
hol a hátoldalán, hol az előoldalán helyezkedtünk el, ez csak abban nyilvánult
meg, hogy éppen északias vagy délies szél fújt az adott napon. A hőmérsékletben
számottevő változás nem volt, minden nap 30-33 fok között alakultak a
maximumok. 5-én még viszonylag száraz volt a légkör, így az Alpokban is csak 3 óra körül indult meg a határozott konvekció. Akkor azonban rövid idő alatt két
szupercellás zivatar is kifejlődött, majd ezt követően az ezek által már
benedvesített légkörben további szupercellák alakultak ki. A gócokat eleinte
Egyházasrádócról, majd viharvadászat által a megye északnyugati feléről sikerült
végigkövetni. Az első, a Kőszegi-hegységtől északra kialakult góc igen gyorsan
kiterjedt üllőt növesztett, és több, mint 1 óráig életben maradt, csak negyed 5
után oszlott fel Szombathelytől északra.
Az első szupercella kialakulása Egyházasrádócról, illetve a feloszlása előtti
pillanatai Szombathelyről megörökítve
A második szupercella épp ekkorra lett ereje teljében, de ez nyugatabbra helyezkedett el, és végig Burgenland területén mozgott. Ennek ellenére Szombathely környékéről jól megfigyelhető volt, időszakosan még kisebb falfelhője is volt a száraz levegő ellenére, és a cella kb. 2 órán keresztül életben tudott maradni. Fél 5 után a szupercella ketté is vált, de a balra kanyarodó, anticiklonálisan forgó tagja gyorsan elhalt.
A második szupercella Szombathely határában, az első képen kis
falfelhővel (középen a fák között), míg a másik képen a kettéválása után
A szupercellától északra még labilis maradt a légkör (illetve gyorsan visszalabilizálódott az első góc feloszlását követően), így 5 óra után újabb szupercellák fejlődtek ki. Egy ezek közül ismét a Kőszegi-hegységtől északra, hasonló helyen, ahol az első góc kialakult. Bár ez a cella kicsit gyengébbnek bizonyult az előzőeknél, szintén bő 1 órán keresztül életben volt, és Lukácsházáról sikerül közvetlen közelről megörökíteni.
A harmadik szupercella fejlődő gomolytornya Szombathely mellől, és a már
kialakult cella Lukácsháza térségében
Ezt követően még két további szupercella is érkezett az Alpokból, melyek a Kőszegi-hegység térségét érintették. Ezek azonban már nem voltak túl hosszú életűek, csak 40-50 percig maradtak meg, a határt átlépve gyorsan szétestek. Érdekességüket az adta, hogy mindketten balra kanyarodó, anticiklonálisan forgó példányok voltak.
A negyedik és az ötödik szupercella a Kőszegi-hegység felett, melyek
anticiklonálisan forgó példányok voltak
A hullámzó front a következő két napon további szupercellák kialakulását idézte elő. Ezúttal az a viszonylag ritka helyzet állt elő, hogy mindkét napon kivétel nélkül anticiklonálisan forgó, balra kanyarodó példányok fordultak elő a megyén belül. 6-án még mindig viszonylag száraz volt a légkör, így kis csapadékú, LP szupercellák jöttek létre. Az első góc Egyházasrádóctól nem messze északra haladt el, és eleinte még egy pici falfelhővel is rendelkezett. A második cella azonban már messzebb, a Kőszegi-hegység környékén vonult végig.
A 6-ai LP szupercellák Egyházasrádócról fotózva, a második már röviddel a
feloszlása előtt
7-én már nedvesebb lett a légkör, és ennek köszönhetően kora délután az Alpok délkeleti oldalán egy kisebb zivatartömb is kialakult. Ez viszont hamar két szupercellás gócra bomlott szét, melyek közül a jobbra kanyarodó, ciklonális példány Szlovénia felé indult meg, a balra tartó, klasszikus szupercella viszont 4 óra körül elérte Vas megyét, majd Szombathely északi határát és Sárvár térségét érintve csak a megye keleti határában oszlott fel. Ez - a június 12-ei esethez hasonlóan - anticiklonális szupercella létére viszonylag erősnek és jól strukturáltnak bizonyult, többfelé okozott jégesőt és erős, viharos széllökéseket. Mögötte nem sokkal később egy újabb, már kissé gyengébb (klasszikus és LP karakterisztika határán lévő) példány is érkezett nyugatról, mely délebbi pályán mozgott, így épp Egyházasrádóc közvetlen közelében haladt el. Ez szintén hosszú ideig életben maradt és jól fejlett struktúrával rendelkezett, illetve szintén előfordulhatott belőle jégeső, bár erről nem érkezett konkrét jelentés.
A 7-ei első szupercella Söpte határában (Barki László fotója -
videó a
celláról és a jégesőről), valamint a második szupercella Egyházasrádóc
mellett
További frontok, további zivatarok:
A következő napok kissé eseménytelenebb időt hoztak, bár 8-án
néhol, 9-én pedig főként a megye északi és keleti részén előfordultak elszórt
záporok, utóbbi napon zivatarok is. 10-én azonban megyeszerte száraz, napos idő
volt, és ekkor tetőzött a hőség, 34-35 fokos csúcsértékeket mérhettünk.
Némi látvány azonban erre a napra is jutott, mivel kora este kelet, délkelet
felé megfigyelhetőek voltak a Balaton környékén és Somogy megyében tevékenykedő
heves zivatarok - a balatoni gócok egy igen intenzív, jégesővel kísért
légzuhatag révén közel 160 km/h-s széllökést is okoztak a
tó
délkeleti részén.
Távoli zivatarok a Balaton és Somogy megye felett 10-én kora este - a képek
jelentősebb nagyítás mellett készültek
A zivataros időszakot két hidegfont zárta le, melyek 11-én és 12-én este vonultak át. 11-én tőlünk délre (Zala, Somogy és Baranya megyékben) délután már áthaladtak erősebb, izolált szupercellák, de Vas megyében csak nem sokkal sötétedés előtt indult be a konvekció. Akkor viszont több zivatargóc is kialakult viszonylag gyorsan, melyek estére egy kisebb tömbbé álltak össze a megye középső részén. Később pedig további záporok, zivatarok is érkeztek Ausztriából és Szlovéniából. Így az előző napok látványban gazdag, de érdemlegesebb csapadékot csak lokálisan produkáló időjárása után ezúttal már sokfelé hullott jelentősebb mennyiségű, 5-20 mm közötti csapadék.
Zivatarok Egyházasrádóc közelében 11-én sötétedéskor
A front mögött kissé szárazabb légtömeg érkezett, így 12-én napközben, az újabb frontot megelőzően csak kisebb gomolyfelhők tudtak kialakulni, és nem lett már annyira nagy mértékben labilis a légkör sem. Az Alpokban késő délután azonban zivatarok alakultak ki, melyek egy kisebb vonalas rendszerré álltak össze a front előtt. Ennek délnyugati végén egy szupercella is létrejött Graz mellett, de ez végül a megyét nem érintve Szlovénia és Zala megye határvidéke felé haladt el. Maga a zivatarrendszer is gyengébbnek bizonyult az előző napinál, így a megye nagyobb részén kevesebb csapadék hullott, de szórványosan ezúttal is elértve vagy meghaladta a csapadékösszeg a 10 mm-t. A front mögött 13-án végérvényesen stabilisabb, hűvösebb és szárazabb légtömeg helyeződött fölénk, így lezárult a zivataros időszak.
Írta és a fényképeket készítette: Hérincs Dávid