Kezdőlap

Hullámzó front heves szupercellákkal 2020. augusztus 29-én

2020. augusztus 29-én nyugat felől egy hullámzó frontrendszer közelítette meg hazánkat, melynek előterében
meleg és labilis, ugyanakkor csak mérsékelten nedves légtömeg áramlott fölénk. A fronthoz a magasban erőteljes
délnyugati áramlás kapcsolódott, mely jelentős szélnyírást idézett elő, így várható volt, hogy amennyiben ki tudnak
alakulni zivatarok, azok szupercellák lehetnek. A nap nagy részében változóan felhős idő volt Vas megye szerte,
és a csúcshőmérséklet 30 fok körül alakult. 3 óra után Délkelet-Ausztriában és Szlovéniában már kialakultak
zivatarok, melyek közül az egyik góc szupercellává fejlődött, és az áramlásból kitérve északkelet felé, Vas megye
irányába indult meg. Vonattal utazva Szombathely felé háromnegyed 5 és 5 óra között egyre jobban kibontakozott
a távolban a zivatar üllője Boba és Celldömölk környékén járva, miközben az eredeti góctól délre egy újabb
alakult ki (1-2. kép). Ekkor a látottak és a radarképek alapján még csak sejthető volt, de negyed órával később,
Sárvárhoz érve már bizonyossá vált, hogy ez az új góc is szupercellává fejlődött, ugyanis akkorra jól láthatóvá vált
a fő feláramlási tornya, melyhez hosszan elnyúló szárnyfelhőtornyok csatlakoztak (3. kép). Vép térségében már
a szupercella teljes struktúrája kibontakozott, a kiterjedt csapadékmentes feláramlási alapot és a falfelhőt is meg lehetett
figyelni (4-5. kép), tőle északra pedig látszott az eredeti cella falfelhője is (6-7. kép). Ez utóbbi intenzív csapadékkal
és jégesővel kísérve vonult el Szombathelytől északra (8. kép). Eddigre a déli góc is megerősödött, negyed 6 körül
a határt megközelítve már az is légzuhatagos jellegű csapadéksávokat eregetett, szintén jég kíséretében. Mindemellett
a cella előoldali leáramlása összekapcsolódott a másik zivatar hátoldali leáramlásával, mely a két szupercella későbbi
összeolvadásának kezdeti folyamata volt. Háromnegyed 6-ra a délebbi góc megközelítette Szombathelyt, és az ekkor
éppen tépett jellegű felhőfoszlányokból álló falfelhője (9-10. kép) rövid idő alatt egy hosszan elnyúló, a csapadék
irányában farokfelhőként végződő falfelhővé alakult át (11-13. kép), miközben a hátoldali leáramlásban is egyre több
csapadéksáv látszott. A szupercella nem sokkal 6 óra előtt értékezett meg (14-17. kép) viharos széllökésekkel és rövid,
de a város északi és középső részén intenzív csapadékkal, valamint helyenként nagy, 2-5 cm-es átmérőjű jéggel kísérve,
a város déli részét azonban éppen csak érintette a csapadék széle. A zivatar a következő fél órában gyorsan eltávolodott
északkelet felé, de továbbra is erős és jól fejlett maradt, amit mutatott, hogy a szárnyfelhőtornyok sora hosszan elnyúlt,
és azon sorra épültek be a magasba törő gomolyok a fő feláramlásba (18-22. kép), a rendszer hátoldalán pedig időnként
látványos mammák is megjelentek (23. kép). Észlelői beszámolók alapján az északabbi cellából szintén előfordult
4-5 cm körüli jégátmérő is Vas megye északi és Győr-Moson Sopron megye nyugati részén, 7 órára pedig a két cella
végül teljesen összeolvadt Győrtől délnyugatra, és látványos struktúrával haladt el a város mellett. Az estéhez közeledve
az osztrákoknál újabb zivatarok keletkeztek (24-25. kép), melyek közül néhány góc szintén szupercellává fejlődött,
és az egyik fél 9 körül érintette a Kőszegi-hegységet. Emellett 7 óra után dél felé is meg lehetett figyelni egy távoli
szupercellás zivatar felhőzetét (26. kép).