Kezdőlap

Anticiklonálisan forgó szupercellák 2017. július 6-án és 7-én

2017. július 6-án és 7-én még mindig a közelünkben hullámzó, 5-én több szupercellát is okozó frontálzóna alakította az időjárást.
Délelőtt mindkét napon sokat sütött a nap, és a csúcshőmérséklet elérte a 31 fokot. 6-án azonban még viszonylag száraz maradt
a légkör, így sokáig csak az Alpok délkeleti lábánál alakultak ki záporok, zivatarok, melyek gyorsan el is haltak. Fél 5 körül
azonban a Kőszegi-hegységtől nyugatra kifejlődött egy újabb zivatargóc (1. kép), mely LP - kis csapadékú - szupercellává alakult,
ám a szokásos kettéválása után ezúttal nem a gyakoribb jobbra, hanem a balra kanyaró, anticiklonális tagja maradt életben.
Ez délkelet felé haladva 5 óra körül elérte Vas megyét, és Egyházasrádócról is jól meg lehetett figyelni. Mindvégig határozott
feláramlási alappal rendelkezett, melyhez eleinte még egy apró falfelhő is kapcsolódott (2-4. kép). 6 óra után pedig a Kőszegi-
hegységtől északra is elvonult egy kis anticiklonális LP szupercella, melyet ugyan csak távolról és hátulról láthattam (6-7.kép),
de az Időkép.hu Kendig-csúcson lévő webkamerája megörökítette az igen látványos struktúráját (5. kép).

7-én kissé nedvesebb légtömeg érkezett fölénk, így erősebb zivatarok is kialakultak a térségben, illetve az előző napinál több helyen
fordult elő zápor, zivatar. Kora délután az Alpokban már határozott gomolyfelhő-képződés indult meg, és rövidesen zivatarok
is kipattantak. Ezek először egy kisebb tömbbé álltak össze, de ez hamar szétbomlott két erősebb szupercellára, melyek közül
az egyik ciklonális (jobbra kanyarodó), a másik anticiklonális (balra kanyarodó) volt. Az előbbi Vas megye délnyugati csücskét
érintve haladt Zala megye felé, míg utóbbi a Szombathely-Sárvár útvonalon haladt végig 4 óra után jégesőt is okozva, Szombathely
határában pedig a látványos struktúra mellett masszív légzuhatagot is produkált (8. kép, forrás: Időkép.hu). Egyházasrádócon a két cella
között csak gyenge záporeső hullott időnkénti dörgések kíséretében, és a tőlünk északra elhaladó szupercella intenzív csapadéka
épp kitakarta a zivatar struktúráját. Így azt már csak akkor lehetett megfigyelni (hátulról), amikor a góc eltávolodott kelet felé,
és közben gyengülni is kezdett (9-11. kép). 5 óra körül nyugat felé viszont egy újabb, szintén anticiklonálisan forgó szupercella
jelent meg, mely már délebbi pályán haladt, így pont Egyházasrádóc felé közeledett (12-13. kép). A cella ráadásul épp közelebb
érve öltött látványosabb struktúrát, rövid időre még egy határozott falfelhőt is kialakított (14-16. kép). A falu határában azonban
a cella gyengülni kezdett, a hátoldali leáramlás betekeredett a falfelhő elé, még az ilyenkor időnként megfigyelhető tiszta rés is megjelent
annak jobb oldalán (17-18. kép). Pár perc múlva már teljesen felszívódott a falfelhő, bár kisebb felhőfoszlányok még jelezték
az erős beszívás jelenlétét (19. kép). A cella végül tőlünk pár km-re délre haladt el, így hátulról meg lehetett még figyelni
a feláramlási tornyát is (20. kép). Emellett fehéres szürke csapadéksávokat eregetett, így nem zárható ki, hogy szintén okozott jégesőt.
A zivatartevékenység nem volt aktív a cellában, de akadt néhány látványos lecsapó villám.