Kezdőlap

Konvekció februári módra 2016. február 11-én

2016. február 11-én az előző nap átvonult ciklon mögött óceáni eredetű, igen tiszta, mérsékelten labilis légtömeg
áramlott fölénk. Az áramlás azonban nyugatias volt, így az Alpok főnhatása is érvényesült, melyek köszönhetően
a legalacsonyabb légrétegekben kiszáradt a levegő, a délutáni órákban 50 % köré csökkent a relatív nedvesség.
A magasabb szinteken azonban nedvesebb maradt a levegő, és már a délelőtti óráktól kezdve gomolyfelhők alakultak ki.
De ezek nem tornyosultak magasra, inkább réteges jellegűek maradtak. Ennek ellenére a kora délutáni órákra egy záporos
zóna alakult ki, mely Egyházasrádóc felett is végighaladt. A száraz levegő miatt viszont nem ért le a csapadék a talajra,
így csak a csapadéksávokat lehetett megfigyelni, melyek az égbolt nagy részét lefedték, de alattuk kilátszott a horizont
közeli égbolt (1. kép). Később a zóna délebbre helyeződött, és ekkor néhol már elérték a talajt a csapadéksávok is,
egy helyen éppen egy tornádóra hasonlító alakban (2-3. kép). Bár később csökkent a felhőzet, főként észak felé
még meg lehetett figyelni hasonló, talajt el nem érő, gyenge csapadéksávokat eregető "záporokat", miközben a tiszta
levegőt a 75 km-re lévő, és kitűnően megfigyelhető Hochwechsel prezentálta (4. kép). A nap leglátványosabb felhői
is éppen ennek köszönhetően voltak megfigyelhetők. Szlovéniában és Horvátországban ugyanis jóval nagyobb mértékben
labilizálódott a légkör, előbb a Dinári-hegységben, majd késő délután, kora este már északabbra is záporok, zivatarok
alakultak ki. Ez utóbbi cellák zivatarfelhőzetét pedig Egyházasrádócról is látni lehetett, noha a falutól 80-100 km-re voltak.
Először dél felé tűnt fel két horvátországi, egymás mellett kifejlődő góc, melyek gyorsan a magasba törtek (5-6. kép),
később pedig elüllősödtek (7. kép). Naplementekor pedig délnyugat felé látszott egy újabb gyorsan kifejlődő zivatarfelhő,
mely a horvát-szlovén határon alakult ki (8-9. kép). A radarképek alapján mindegyik cellát intenzív csapadék kísérte,
bár a villámtérképek tanúsága szerint zivatartevékenység nem kapcsolódott hozzájuk. A közelben azonban ekkorra már
elkezdtek feloszlani a gomolyfelhők, és északnyugat felé az utolsó "zápor" is elvonult (10-11. kép).