Kezdőlap

Szupercella északnyugat felé 2011. július 18-án

2011. július 18-án a 14-ei szupercellás helyzethez hasonló időjárási eseménysor játszódott le, ugyanis a hajnali órákban
ismét egy hidegfront vonult át felettünk, mely a talaj közelében északira fordította a szelet, míg a magasban délnyugati
maradt az áramlás. A labilitás azonban lett olyan magas, mint akkor, ezért a konvekció is jóval visszafogottabb,
de a nagy szélnyírás miatt ismét szupercellás formában valósult meg. Az első csapadékzóna a reggeli órákban érkezett
délnyugat felől. A záportömb déli végén kialakult egy erősebb, izolált góc, mely pont Egyházasrádóc felett haladt át,
rövid idő alatt 7 mm csapadékot okozva. Bár a felhőzet struktúrája a faluból nézve még nem utalt rá, a radarképek alapján
a záporgóc egy szupercella volt, melyet útja során sehol sem kísért zivatartevékenység, csak intenzív záporeső (1. kép).

Ezt követően napközben hol felhősebb, hol naposabb, kellemesen meleg idő alakult ki, délután a hőmérséklet elérte a 24 fokot.
Az előrejelzésekkel ellentétben azonban a hidegfront nem hullámzott vissza Vas megyéig, így a szél végig északias irányú maradt,
nem fordult át délire, ezzel nem érkezett hozzánk nagyobb labilitás. Ennek ellenére a délután második felében már tornyosodó,
középmagas szintű gomolyok jelezték, hogy a magasabb légrétegekben némileg javulnak a körülmények, de csapadék a környéken
nem tudott kialakulni. Szlovéniában azonban egy kis méretű zivatartömb fejlődött ki, mely szupercellát is tartalmazott.
Ez a cellacsoport folyamatosan közeledett a határ felé, miközben kissé gyengült. Este 7 óra előtt már feltűnt nyugatra a közeledő
szupercella felhőzete, melyből néhány halk dörgés is hallható volt. A góc viszonylag gyorsan közeledett, miközben a cella mellett
meglehetősen hosszú, legalább 10 km-es szárnyfelhőtorony-sor (flanking line) volt, mely feltehetően a délebbi területekről szívta el
a labilisabb levegőt, így így tartotta életben a hűvösebb, stabilisabb levegőben haladó, s így meglehetősen alacsonyra növő zivatart,
melyben a zivatartevékenység gyenge volt, csak néha villámlott-dörgött, de a villámok többsége lecsapó (felhő-föld) volt (2-4. kép).
A felhőtornyok éles vonalú alapja mögött, a csapadéksáv környezetében időnként nagyon alacsony szintű, gyorsan felfelé mozgó,
majd széteső fraktusokat is meg lehetett figyelni, melyek az erős leáramlás miatti intenzív csapadékhullás következtében alakultak ki,
amikor az elérte a talajt, és kényszerűen feláramlást generált a csapadékmentes területen (5-6. kép). A szupercella központi része,
a mezociklon negyed 8 körül egyre csavartabb formát kezdett felvenni, ahogy a cella haladt északkelet felé, miközben a flanking line
gyorsan közeledett Egyházasrádóc felé (7-11. kép). A rendkívül látványos, sötét alapú felhőzóna fél 8-kor érkezett meg, mögötte
mérsékelt északnyugati szél támadt (12-14. kép). Ahogy továbbállt a sáv kelet felé, a hátoldalán nagyszerűen lehetett látni a sorban
egymás után képződő gomolytornyokat, melyek mind a cella központi része felé haladtak (15-16. kép). A szupercella ezt követően
eleinte még gyenge intenzitással, majd a Kisalföldön egyre jobban megerősödve áthaladt Vas és Győr-Moson-Sopron megyén,
érintve Szombathelyt és Győrt is, majd végül Szlovákiában feloszlott. Naplementekor a környéken még kialakult egy-két apró
záporcella látványos, fejlődő, narancsszínű gomolyokkal, de Egyházasrádócon ezekből sem hullott csapadék (17-18. kép).

Panorámaképek: Link, Link, Link
A radarkép forrása: Link