Szupercella jégesővel 2010. június 14-én

2010. június 13-án egy hosszan elnyúló, hullámzó frontrendszer közelítette meg a Kápát-medencét. A front előterében
délnyugat felől forró, labilis levegő áramlott fölénk, mely eleinte még száraz volt, az esti óráktól azonban egyre több
nedvesség érkezett nyugat-délnyugat felől. Az éjszaka első felében Kelet-Ausztriában intenzív zivatarok képződtek,
a szinte másodpercenként villámlás Magyarország nyugati feléről is jól megfigyelhető volt. Ez a zivatartömb északkelet felé
haladva még csak Sopron térségét érintette. Mögötte azonban erőteljes konvekció indult meg Vas és Győr-Moson-Sopron
megyében, így 2 óra után már számos cella alakult ki. Egyházasrádócot ekkor néhány km-rel kerülte el az egyik góc,
így eső nem esett, de gyenge zivatartevékenység előfordult. Hajnalban Zala megyében jött létre egy erősebb zivatar,
mely látványos villámlásokkal vonult el Egyházasrádóctól délkeletre (1-2. kép).
Ezt követően átmenetileg stabilizálódott a légkör, délelőtt nem hullt további csapadék. A napsütés hatására gyorsan emelkedett
a hőmérséklet, később azonban elkezdett fújni az északkeleti szél, mellyel pár fokkal hűvösebb levegő érkezett alacsony szinten.
Ekkorra még jelentősebb labilitás halmozódott fel a légkörben, így a hideg gust front hatására az addig csak az Alpok területén
zajló konvekció átterjedt Vas megyére is. 13 óra után egyre több zápor, valamint zivatargóc pattant ki, míg nyugat felől
az Ausztriában a már korábban a hidegfront mentén kialakult zivatarzóna közeledett, a déli végén szupercellával. Egyházasrádócon
ebben az időszakban csak néhány gyenge zápor fordult elő, illetve egy-két távoli dörgés hallatszott. 14 óra után észak felé jól
nyomon követhető volt egy peremfelhős zivatar kifejlődése, de a települést ez is elkerülte (3-4. kép).
Ezután nem sokkal azonban már feltűnt nyugat felé a közeledő szupercella felhőzete. A góc előtt átmenetileg csökkent
a gomolyfelhőzet, így kitűnően meg lehetett figyelni a falfelhőt és a fő feláramlási tornyot, valamint a forgó mozgást végző
mezociklont. A cella gyorsan közeledett, egyre gyakoribbá váltak a dörgések. A csapadékfüggöny 15 órakor érkezett meg.
Eleinte csak mérsékelt intenzitású záporeső volt, majd pár perc múlva felhőszakadásszerű csapadékhullás kezdődött, borsó
nagyságú jégesővel. A vihar nagyja azonban hamar továbbvonult kelet felé, miközben a cella már gyengülőben volt, így
a zivatartevékenység is megszűnt. Kb. fél órás, egyre csendesedő esőzés után a zivatar csapadékösszege végül 16 mm lett (5-8. kép).